Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 11. 1605—1606 (Bp., 1899)

I. A MEGHIUSULT POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS 1605. JANUÁRJÁBAN

1605, JANUÁRJÁBAN'. 17 léptetésben részesíttessenek, igén érdekes tanúiságot vonha­tunk le. Közjogunk szerint t. i. a kisebb zászlósúri méltó­ságok viselői rangban kineveztetésok ideje után'jkövetkeznek, í gy határozta azt el az i 687 : X. tv.-ezikk, midőn kimondá, hogy az országgyűlésen a nádor, az országbíró, a bán és a főtárnokmester után a többi zászlósok »juxta prioritatem cóllationis regiae« (a sort a pozsonyi gróf s a koronaőrök zárván be) bírjanak előbbkelő üléssel egymás után. Ez a sorrend, mint látjuk, a XVII. század elején nem volt isme­retes, hanem csak azóta formálódott, hogy a Jcülön magyar királyi udvar megszűntével a traditio e részben teljesen elmosódék s csak ezután határozott úgy, mint ép most mon­dám, az 1687-iki országgyűlés, hogy a súrlódásokat a rang­igénylők közt megszűntesse. Még a XVII. század elején, midőn Himmelreich, a vén cancelláriái titkár, az alig fél­századdal előtte megszűnt külön magyar királyi udvar ha­gyományait jól ismeré, a kisebb zászlósúri méltóságok rang­ban így következtek egymás után: föajtónálló, föétekfogó, főpohárnok és végre főudvarmester. Csak innen magyaráz­ható meg, hogy Thurzó, a föétekfogó-mester töri magát a főajtónálló-mesteri tisztért, mint Himmelreich írja a titkos tanácshoz, s innen van, hogy Himmelreich abbeli kételyének ad kifejezést, vajjön a hatalmas és büszke Battyányi Ferenc/, az utolsó előtti zászlósúri méltóságot, a főpohárnokságot, nem fogja-e visszautasítani. 1) A királyi tanács tagjául Himmelreich Dóczy Andrást vagy Listhius Jánost, aztán Gzobor Mihályt és Révay Pétert ajánlá a nagyságosok és Lippay -Tános personalist meg Hosszútóthy Istvánt a nemesek közül, kiemelvén, hogy nem messze Pozsonytól tartózkodnak s mindig valamennyien kéz­nél lehetnek. Ezenfelül egy jó csomó főispáni állás is üre­sedésben vala. A trencsénm egyei re Mátyás főherczeg Thurzó Györgyöt ajánlá a királynak már a lázadásra való tekin­') Himmelreich ez érdekes irata Irományok XIY. sz. Mivel a főlovászmesterről s a fokamarásról ez iratban nincs szó, talán nem tévedek, ha azokat helyezem a kisebb zászlósurak legélére, persze a nélkül, hogy tudnám, melyik volt e kettő közül az előbbkelő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom