Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 11. 1605—1606 (Bp., 1899)

III. A KORPONAI ORSZÁGGYŰLÉS 1605. NOVEMBER–DECZEMBERBEN

196 A KORPOJÍAT ORSZÁGGYŰLÉS. I. FEJEZET. Mátyás főherczeg fölhatalmazást nyer Bocskayval alkudozni. ForgácsZsigmondot és társait hát Kassára küldi. Bocskay föltételei. Kedvezőtlen fogadtatásuk a császári s főherczegi udvarnál. De a kedvezőtlen kiü- és helviszonyok a bécsi udvarban a kiegyezés pártját győzelemre juttatják. Forgács jó választ visz Bocskaynak. E közben a prágai udvarnál is fölülkerekedik a kiegyezést óhajtók pártja. Az ezt időidéző viszonyok. A tárgyalások helyéül Korponát jelölik ki. A korponai kir. biztos vallásának ügye. Papi ember helyett világi katholikus. Nem Mátyás főlierczegen múlt, hogy Bocskay hadainak diadalmas előnyomulását alig gátlá valami nagyobb és komolyabb erő. Sem pénze nem volt a főherczegnek, melyen a roppantul fölszaporodott zsoldhátralékok miatt harczolni nem akaró régibb zsoldosokat kifizesse, sem elegendő olyan frissebb hada, melyet egyelőre zsold nélkül lehetett volna a fölkelő magyarság ellen vezényelni. Prágába pedig császári bátyjához, a kinek nevében igazgatta Magyarországot, hiába írt, hiába könyörgött egyikért is, másikért is. A lelkibeteg uralkodó, a kinek a saját maga személyeért annyira remegtek borzasztó kedélybajától már bomladozó idegei, hogy még éjfélkor is akárhányszor azzal a kérdéssel küldött oda udvari kanczellárjához, vájjon — a biztos, a jól védett Hradzsinban! — biztonságban alhatik-e

1); háza érdekeit,, alattvalói nyugalmát nem volt képes félteni .... A pohár, Mátyás meg a többi főherczegek türelmének pohara csordultig megtelt. Azon eshetőség előtt álltak a magyar királyi ház herczegei, hogy Szt. István birodalmának a török igától még szabad részei az uralkodó család jogara alól örökre elvesznek a családfő makacssága miatt, a ki hihetetlen apáthiával sem a megegyezés terére lépni, sem haddal a hadnak ellenállani nem akar, csak összetett kezekkel nézi — ha nézi — a fejleményeket.

2) Mátyás, Miksa, Ferdinánd V) Erről Uguccioni a flórenczi nagyherczeg prágai követe tudósítja urát 1605. juuius 7. (Flórenczi állam-levéltár.) 3) Stieve ugyan (Die Politik Bayerns II. 731) azt állítja, hogy Rudolf Bocskay támadásának jelentőségét félre nem ismerte. Ha áll ez; akkor annál rikítóbb az ellentét e »fölismerés« és Rudolf magatartása közt.