Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 11. 1605—1606 (Bp., 1899)

II. A SZERENCSI GYŰLÉS 1605. APRIL HAVÁBAN.

1605. ÁPRIL HAVÁ1ÍAN. 141 szággyűlés válasz föliratára szükséges duplicáját, mely, sajnos., nincs meg tudtommal sehol. Abból Ítélve, hogy az ápril 17-ikére egybehívott országgyűlés alig tartott összesen 3—4 napot, jogunk van föltenni, hogy a fejedelem duplicája nem nagy vitatkozást idézett elő. Ha pedig a végzéseket a rendek replicájával összehasonlítjuk, egyrészt látni fogjuk, hogy a replica pontjait a fejedelem mind elfogadta (a miért azok ismétlésétől tartózkodunk), másrészt azt kell hinnünk, hogy a hozzátételek, a többítések legnagyobb része a mindenről gondoskodó fejedelem cancelláriájából származott. A főbb pontok a végzésben található hozzáadások közül a következők. A háború folytatása és a honvédelem ügyében határozatba ment, hogy Murány vára bloquadejával Gömörmegye bizassék meg, hogy a Fátrán túli megyéket a fejedelem igyekezzék szép szerével magához édesgetni s csak ha nem hajolnának a szép szóra, üldözze őket seregével. A Bocskay személye mellé kivánt 1000 gyalogot a végzésben megszavazták a rendek egy esztendőre s úgy, hogy felét az erre szükséges költségnek a nemesség, másik felét a szab. városok és a hozzájuk számított Debreczen, Szatmár, Németi, NagvBánya, Várad, továbbá Kereki, Bátor és a szepesi városok fizetik. A fölkelés dolgában közelebbről határozta meg a végzések 18-dik pontja, hogy a mikor valamely megyében a fejedelem fölkelést hirdet, azok az urak és nemesek, kik birtokosok az illető megyében, csak akkor tartozzanak személyük szerint fölkelni, ha lakhelyök is azon megyében van: ellenben ha nem laknak ott, akkor csak birtokaik után állítsanak fegyvereseket a megye limitatiója szerint. Határozatba ment, hogy a mágnások szolgálatában álló nemesek saját személyük után lovasokat állítsanak; az armalisták pedig, a kik városokban élnek, a megyék többi nemeseivel személyebizonyos, hogy Rudolf már 1605 tavaszán panaszkodott a magyarok ellene intézett kiáltványa miatt s miután a szerencsi gyűlés csakugyan megbízott valakit vagy valakiket egy kiáltvány szerkesztésével s mivel végre az Irományok Függelék 1. sz. a. közölt kiáltvány tényleg 1605ből való: hát itt, a szerencsi gyűlés Tört. Bevezetésében kellett e pro-nunciamentoról megemlékeznem.