Fraknói Vilmos és Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 10. 1602—1604 (Bp., 1890)

V. A TÓTORSZÁGI GYŰLÉSEK 1602–1604-IG.

1602—1604-m. .621 gyűlésre küldendő két követ megválasztása volt. Az úgy lát­szik átalános tekintélynek örvendő zágrábi nagyprépost Erge­lius Ferencz és Orehóczy Ferencz lőnek e tiszttel megbízva. A költségeik fejében megszavazott 300 frt födözésére s egy­úttal a végbeli gyalogság zsoldja fizetésére minden jobbágy­házra (nem füstre) 32 — 32 dénárt vetett ki a gyűlés, a múlt évekbeli adószedők megszámoltatását már a követek válasz­tása előtt elrendelvén. Az ország kapitánysága felől is — a háborús hírekre való tekintettel — intézkedni kellett. A bánnál hagyta meg e tisztséget a gyűlés. — Egy végzésben föl lőn az a régi szokás és kötelezettség is elevenítve, hogy, ha valamely végvár ormai­ról a török közeledtét jelző ágyűlövések eldördülnek, a kör­nyék lakói fegyveresen siessenek a vár védelmére. Intézkedés történt a személyes fölkelésről is, ha ennek elrendelése vala­mely veszélyeztetett pont védelmére szükséges lenne. VI. Az 1603. február 10-diki zágrábi gyűlés. Az adószedők számadása sürgetését kivéve, e rövid gyű­lés csupán Petrinya vára és Ludbreg váracs erődítése ügyé­vel foglalkozott. Az előbbit mint fontos erősséget téglából rakott falakkal óhajták a rendek fölépíttetni s e czélból Fer­dinánd főherczeg országúi való fölkérését határozták el. Addig, míg a főherczeg az ország hozzájárultával a téglafa­lakkal fölépítteti, a kijavításokra (földmunkákra) közmunkát rendelt a gyűlés. Rendelkezés történt Ludbreg váracs élelmezése dolgá­ban. Fölszerelésére vonatkozólag pedig a magyar országgyű­lésre induló két slavon követ oly utasítást kapott, hogy a királytól kellő számú golyót, lőport, ágyúkat és legalább két taraczkot eszközöljön ki. VII. Az 1603. ápril 30-diki zágrábi gyűlés. Az ez idei pozsonyi országgyűlés szentesített végzé­sei e gyűlésen lőnek bemutatva s a rendek a pozsonyi törvény

Next

/
Oldalképek
Tartalom