Fraknói Vilmos és Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 10. 1602—1604 (Bp., 1890)

IV. RÉSZLEGES GYŰLÉSEK 1604. SZEPTEMBER- ÉS NOVEMBERBEN.

Í604. (NOVEMBER 12. ÚTÁN.J 611 házi rendet tartsa meg régi megvégzett szabadságokban és szokott törvényekben, kiért az úristentűi vehesse Nagyságod örökbe való áldását velünk egyetemben. Miérthogy istennek kegyelniességéből az országok három bizonyos rendelésekvel birathatnak, úgymint elsőben az istennek igéjének hirdetésével, másodban külső ellenségektűi fegyverrel, harmadban törvénnel: Nagyságodnak könyörgünk, hogy az Nagyságod bocs ületes tanácsa hazánkbeli urakból és fő nemes személyekből ékesétessék. Azonképen az vitézlő rend is. Az elszökött szolgáink és jobbágyink az mely kapitányság és hadnagyság alatt találtatnak, megadassanak. (Demkó Kálmánnak a Tört. Tár 1889. évi sajtó alatti octóberi füzetében található közlése után ; a szerkesztő. Szilágyi S. úr, szíves engedelméből.) V. 1604. (november 12. után.) Bocskay István viszonválasza a Kassán egybegyűlt felső-magyarországi rendek azon válaszára, melyet a fejdelem előterjesztésére adtak. Megértettük az Kegyelmetek replicatióját, általláttuk Kegyelmeteknek hazájához és mihozzánk való szeretetit, azonképen engedelmességét. Engedje meg az mi kegyelmes istenünk, hogy megfelelhessek mind az Kegyelmetek hozzámvaló szeretetinek, mind penig az közönséges igazságnak; ne is kételkedjék Kegyelmetek mibennünk semmit; mert isten velünk levén, mindenben Kegyelmetekkel egyezni akarunk. Az mi rossz penig az vitézlő néptűi esett, szívünk szerint kévánjuk, hogy ezek ne estenek volna és ennyi panaszokat ne hallanánk; de Kegyelmetek ezután is végére mehet, hogy nem mind a mi hajdúnktúl, hanem az Kegyelmetek maga jobbágyitúl is estenek: de immár hogy útat nyitott Kegyelmetek reája, azon leszünk, hogy efféle panaszok ezután Kegyelmetektől mi reánk ne jöjjenek ; kit immár el is készítünk mert egy kapitányunkat egynehány száz lóval afféléknek büntetésére kibocsátottuk. Az contributiót, kit Kegyelmetek pro praesenti offeral, 39«'