Fraknói Vilmos és Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 10. 1602—1604 (Bp., 1890)
III. A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS 1604. MÁRCZIUS–ÁPRILISBAN.
:388 A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS. kivesse. Már 1603 decz. 4-edikén tiltakozott ez ellen az inquisitió ellen a felsőmagyarországi öt város, u. m. Kassa, Eperjes, Bártfa, Lőcse és Szeben, x) a szepesi kamarához benyújtott kérvényével. S ha e szándéknak Felső-Magyarországon híre ment; ha a Thurzóhoz intézett királyi parancsokról boldog-boldogtalan beszélt; ha a Forgács föllépéséről tudomást nyertek, s ha végre neszét vették annak, a mit a király Erdélyben akar: csoda-e hogy 1603.végével az éjszakkeleti s keleti megyékben vallási mozgalmakat észlelt a szepesi kamara ? Nem hiába nyugtalankodtak e részek protestánsai: megmutatták a következmények, a kassai templom ügye. Miután az egri püspök és káptalan székhelyét a török elfoglalta, a bujdosó káptalannak az 1597 : XXXVIII. t.-czikk Kassa város beleegyezésével Kassa városát jelölte ki ideiglenes új székhelye gyanánt. A katholikus vendégek a protestáns város kebelében szerény helyet foglaltak el. Minden templom, köz tök a gyönyörű székesegyház, a nagy templom, az új hit követőinek kezében vala s a káptalan tagjai kénytelenek voltak istentiszteletre egy kicsiny, szűk és jelentéktelen kápolnával megelégedni. Szuhayt, az egri püspököt, noha ő maga mint kamarai elnök Pozsonyban székelt, végtelen bántotta ez a körülmény. Erősen sértette jogérzetét az, hogy istennek ama fölséges háza, melyet buzgó katholikus királyok és királynék emeltek a kath. vallás fényére és dicsőségére, a gyűlölt eretnek tanokat hangoztassa vissza szentelt falai között, s miután nem sikerült jó szerével visszaszereznie a város polgáraitól, mint utolsó menedékhez, a katholikus, apostoli királyhoz fordult 1603. közepe felé s kérve kérte őt, hogy királyi hatalomszóval adassa vissza a katholikus vallásnak, adassa át az egri káptalannak a nagy templomot. Rudolf a kérés teljesítését határozottan megigérte, egyedül azt a föltételt kötötte ki, hogy addig, míg ]) Az erre vonatkozó iratok a bécsi udv. kani. ltárban. Az inquisitió czélját a szepesi kamara 1604. márcz. 17-diki jelentése árulja el (U. o. 1604. ápr. 19. alatt). De tudósít erről bennünket Clementis Mihály lőcsei jegyző is Pozsonyból 1604. febr. 6-dikáról, midőn jelenti, hogy az inquisitió Pozsonyban a protestáns lelkészek elűzésével kezdődött s hogy a város e miatt 16 tagból álló deputatiót külde Bécsbe a főlierczeghez. (Lőcse ltára).
