Fraknói Vilmos és Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 10. 1602—1604 (Bp., 1890)

III. A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS 1604. MÁRCZIUS–ÁPRILISBAN.

34 fi A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS. a király beleegyezését, hogy t. i. úgynevezett védelmezőik, deigazabban elnyomóik ellen magok védhessék meg magokat A király megbízása szerint a beküldött votumok alapján Mátyás főherczeg január vége felé elkészült volt a propositiók fogalmazásával sazt hosszú, okadatolt jelentés kíséretében terjesztette királyi bátyja elé. A főbb elvek, melyek a főherczeget, illetve tanácsosait, a törvényjavaslatok szerkesztésénél vezették, Thurzónak az állandó seregre s a fölkelésre vonatkozó javaslatai, azután a tizedügy és a letéthelyek kérdése körül forogtak. A két előbbi pont tekintetében a clunáninneni főkapitány eszméi kedvező fogadtatásra találtak a íoherczegnél: de az állandó sereg tartását illetőleg úgy vélekedett, mint a hadi tanács, hogy t. i. a magyar rendek e kérésre nehezen fognak ráállani s azért e javaslat mellett gondoskodott a szokásos dicabeli nyári katonaság s esetleg a pénzadóí'elől is, királyi bátyjára hagyván, hogy e vagylagos követelések I)enmaradjanak-e a propositióban. A tizedek kérdését a kir. előterjesztésből - - a szepesi kamara kérése daczára kihagyandónak javasolta a főherczeg, arra utalván, hogy a tavalyi törvényekből is kihagyatott, noha a rendek a válaszba — persze más szempontból — föl is vették azt. Sőt esetleges súrlódások elkerülése czéljából azt tanácsolta kir. bátyjának Mátyás, hogy még ha a rendek magok hozzák is elő, jobb lesz azt »ad pacatiora tempóra« halasztani. De kihagyta a főherczeg az által a készített előterjesztések fogalmazványából a letét-helyek jogának ügyét, noha,., mint mondá, a fölség is, ő is tudja, mily nagy a versenygés e miatt a városok és nemesség között. Elismeré, hogy az, a mit a szepesi kamara állít, részben legalább igaz, s a kereskedelem érdekei s velők a fiscus és a nemesség kárt szenvednek a városok e csökönyössége miatt. Másrészt azonban megfontolásra ajánlá a főherczeg a királynak azt a körülményt, hogy a mint a régi magyar királyok nagy súlyt fektettek a városok virágzására, úgy 0 Felségének is alkalma volt tapasztalnia eddigelé, mennyire fontosak a városok, s hanyatlásuk — miután egyéb keresetforrásuk, mint privilégiumaikon alapuló kereskedelmök. nincsen — mily nagy kárával járna az egész országnak. így méi'legelvén a pro-t és contrá-t: jobbnak vélte-