Fraknói Vilmos és Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 10. 1602—1604 (Bp., 1890)
II. A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS 1603. MÁRCZIUS HAVÁBAN.
154 A POZSONYI ORSZÁGGYT'lés. loznak, a mit már különben Ferdinánd és Maximilián alatt, különösen Pozsonyban, minden úton-módon megkísértének s a mit legutóbb is a városok tárnok-jogának megnyirbálásával cselekedni akartak.« Veszedelmes dolognak declarálta a prágai udv. kamara, hogy a rendek oly végzést hozhassanak, mely a királynak praejudikál, mert a király kegyelmi tényeit és jótéteményeit (értsd: a városoknak osztott szabadalmakat) megsemmisítheti. Az volt a prágai kamarások véleménye, hogy e czikk sorsa fölött ily értelemben a magyar tanácscsal és kamarákkal kell még tanácskozni.Szükség azonban erre már nem vala; Himmelreich kir. titkár a titkos tanács megbízásából a szentesítés előtt, midőn czikkelyekre osztá, szokás szerint, a végzéseket, a letéthelyekről szóló czikket épségben hagyta ugyan, de hatályát ezzel a záradékkal: »— a mely czikk felől ő cs. és kir. fölsége bővebb értesülést szerezvén, kegyelmesen fog határozni — « megsemmisíté; 2) mert csakugyan így nyert a czikk szentesítést. Miksa Ernő főherczeg még márczius 26-dikán eltávozott Pozsonyból s miután Gráczból föntebb ismertetett zárjelentését is beküldé császári bátyjához: a prágai udvari kamara összeült volt a fölött tanácskozni, hogy a főherczeg, mint a király teljhatalmú képviselője és e teljhatalomban bízó rendek közt közös megállapodással létrejött végzéseken m.it lehetne és kellene változtatni! És változtatott sokat a prágai udv. kamara javaslatára a titkos tanács, illetőleg ennek megbízásából Himmelreich, királyi titkár a magyar cancelláriánál. Hiába volt a kemény harcz Miksa főherczeg és a rendek között: hiába Miksa főherczeg kérő tanácsa a királyhoz. Mind ez nem használt semmit : a rendeli végzése hihetetlen módon megcsonkítva került királyi szentesítés elé, hogy így megcsonkított alakjában törvénynyé váljék. Himmelreich szerint ez szokásos, jogos eljárás volt. Lásd : XLV. számú Iromány hátiratát. 3) Lásd: Irományok XXXIX. sz. a. Himmelreichnek e ponthoz, tett jegyzetét.
