Fraknói Vilmos és Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 10. 1602—1604 (Bp., 1890)

II. A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS 1603. MÁRCZIUS HAVÁBAN.

160o. MÁRCZIUS HAVÁBAN". 149 gálná a városi szabadalmakat s határozni fogna úgy, a mint az legczélszerűbb. *) Az udvari kamara helyeselte mindenben a magyar kamara javaslatait s azt tanácslá, hogy ebben az értelemben kell a városokra a magyar cancellária által parancsokat küldeni.

2) Már ha a magyar és udvari kamara, a szab. kir. városok e pártfogói, egy a kir. városokat oly érzékenyen érintő kérdésben így gondolkodtak: nem csodálkozhatunk azon, hogy a rendek a kir. előterjesztésre adott válaszukba azt a íamosus pontot bevették. A kir. városok a pont tárgyalásánál vitát keltettek, megkísérték jogaikat kifejteni, szabadalmaikat védelmezni; de nem használt. Azután a rendek határozata ellen az ülésben tiltakoztak is s mivel tudták, hogy, ha a rendek válaszának e pontját a főherczeg elfogadja s az e szerint a conclusióba, az országgyűlési záríratba belekerül s így a királytól szentesítést nyervén, törvénynyé válik, ekkor hiába többé minden privilégium: hát még az nap, mikor a rendek a magok válaszát benyujták a főherczegnek, a királyi városok is benyújtottak e pont ellen egy tiltakozó folyamodást. Kifejték ebben, hogy e pont az eddigi törvények és a városi kiváltságok ellen van, melyek értelmében a szabad bevitel is csak a polgárok joga volt. Hivatkoztak a törvényre, mely azt mondja, hogy még azon nemeseknek is, a kiket, mint a török elől bujdosókat, a városok befogadnak, csak házi fogyasztásra szabad bort bevinniök.

a) S még ez is különféle • képen van szabályozva, mondották; mert más a szokás ott, a hol a környéken bor terem s más ott, a hol nem terem. A rendek e czikke a városokra haláldöfés. Mert, ha mindenki szabadon vihet be bort a városba, szabadon raktározhatja s eladhatja; akkor a városok helyzete alábbvaló a falukénál, a hol a földesúr a nem odavaló lakosnak effélét meg nem enged. A kereskedés, melyből a polgárok élnek, így tönkre megyen; 0 Az 1498. XXXIII. t.-czikk egészen a királyra bízza, bogy megtekintvén a letéthely-jogok miatt egymás közt pörlekedő városok szabadalmait, »maga határozzon a felől, mit kell cselekedni ez üg}'ben.« 8) Hátirat a magyar kamara föntebb idézett véleményes jelentésén. Irományok XIII. sz. a. 8) Ez az 1563. LXII. t.-czikk.