Fraknói Vilmos és Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 10. 1602—1604 (Bp., 1890)

I. A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS 1602. MÁRCZIUS- ÉS ÁPRILISBAN.

A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS. 1602. márczius- és áprilisban. A »hosszú-háború« évei közül 1601. a keresztjén fegyverekre nézve viszonylagos szerencséjével tűnik ki. Székes-Fejérvár visszavétele a török kezéből, a sárréti imposans győzelem Hasszán vezéren oly fényes fegyvertények, melyek könnyen kiköszörülhetik a császár-király kardján a Ferdinánd íoherczeg ütötte csorbát, ki nem szégyenlé a Sárrétnél megvert ellenség elől megszaladni, s a nagy hűhóval kezdett kanizsai ostrommal gyáván fölhagyni. Érthető volt, ha a király addig akarta ütni a vasat, míg meleg, főkép mikor Báthory Zsigmond »legújabb« egyezkedése után Erdélyben is erős positiót hitt elfoglalhatni. 1602. február 22-dikére Pozsonyba hirdetett országgyűlésre ismét, mint évek óta, Mátyás főherczeget bizta meg Rudolf királyi személye képviseletével; s mert — mint mondom — a vasat addig kell ütni. míg meleg, csak azt óhajtá ez országgyűlésen is tárgyaltatni, a mi a hadviselésre, az ország védelme kérdésére vonatkozik. Sajnos, hogy az országgyűlési hivatalos iratok kivételével — minők a propositiók, rendi válaszok és főherczegi leiratok és jelentések — de a melyek némelyike hiányzik, alig vagy éppen nem maradt ránk forrás, melyből bővebb tudósítást, részletesb ismeretet s domborított képet nyerhetnénk e diétánk lefolyásáról. Története megírásánál csakis az említett hivatalos iratokra vagyunk utalva; más pl. kamarai, nagy számmal levő acták sem pótolván a hiányzó értékes kútfőket. 3) 5) A meghívót közli Kovachich Vestigia 751. — Irományok I. sz. 2) Még a városi követjelentések is csak a városok, illetőleg városi polgárok privatügyeivel vannak tele. 1*