Fraknói Vilmos és Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 10. 1602—1604 (Bp., 1890)

II. A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS 1603. MÁRCZIUS HAVÁBAN.

108 A POZSONYI ORSZÁGGYT'LÉS. gel. Mennyire siilyedt volt a magyar tanács tekintélye, azt az a körülmény mutatja, hogy a helytartónak nem sikerült a véleményes jelentéshez, az országgyűlési előterjesztések fölött való tanácskozáshoz többet mint két tanácsost, ú. m. az egri és erdélyi püspököt összeverbuválni. De mutatja maga a jelentés is a testület lehanyatlott állapotát. Gyarló az nagyon, s majd mindent a főherczegre hárít, mint »a ki, úgy mond, már néhány év óta vezeti a háborút.« (Mert a magyar tanács szerint is az országgyűlés czélja nem egyéb, mint közreműködés a töröknek minél szűkebb körre való szorításában.) Pethéék két forintnyi adó követelését indítványozták, teliát a tavalyi contingens mellett maradtak. Abban, hogy a rendek az általános insurrectiót megszavazzák, nem sokat bizott Pethe; mert a köznézettel egyértelemben ő is azt vélte, hogy épen ő Felsége német katonáinak kihágásai miatt kell a rendeknek otthon tartózkodniok, hogy övéiket az idegen zsoldosok ellen megvédhessék, s épen ezért nem szeretik az insurrectiót. De mindamellett jó lesz megkísérteni e kívánságot monda — a propositiókban, noha a rendeket úgy ebben, mint a subsidium megszavazásában kedvező hangulatba hozni csak akkor lehet, ha az idegen zsoldosok hajmeresztő dúlásainak féket tudott vetni a király. r) Ha a kamarák és a magyar tanács nagyrészt a török háború folytatásának szempontjából Ítéltek az 1603-diki országgyűlés teendőiről, nem lehet azon csodálkozni, hogy az udvari hadi tanács, hatásköréhez mérten, kizárólag erre az álláspontra helyezkedett. Jelentésével ez a testület az év legutolsó napjaiban készült el. Kevés új dolog van benne, mint egyáltalán az egész ú. n. »hosszú háború« ideje alatt tartott évi országgyűlések tárgyalásain is, de az ismételten előadott javaslatok figyelemre méltók. A hadi tanács véleménye szeugyan, de tényleg még akkor is a kezei közé, mikor a nádori állás betöltve volt. Az egyes kerületi főkapitányok, a supremi capitanei (ez időben csak három, t. i. dunáninneni, dunántúli és felsőmagyarországi) a nádor helyett a hadi tanácstól függöttek, s pedig köz vetetlenül, ha nádor nem volt, és közvetve, ha volt nádor. ') A magyar helytartó és a kir. tanács véleményes jelentése Mátyás főherczegliez 1602. decz. 23. Lásd: Irományok IT. sz. a.