Fraknói Vilmos és Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 10. 1602—1604 (Bp., 1890)

II. A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS 1603. MÁRCZIUS HAVÁBAN.

104 • K POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS. és kivezetését. Mert különben félő, hogy a kir. mandatumok, ha az elmondott dolgok előtt meg nem történnek, a megyéknek nem a tavalyi subsidium megszavazására, hanem csak sérelmeik és panaszaik előadására nyújtanak alkalmat. Míg az előadottak szerint a magyar kamara véleménye abban a curiosumban culminált, hogy nem kell országgyűlést tartani, s ezen közjogi extravagantia miatt nem is adott tanácsot a kir. előterjesztésre fölveendő tárgyak felől: a szepesi kamara fején találta a szeget és egészséges jelentésében csak azzal foglalkozók, a mire fölszólítva lőn.

x) Miután röviden azt tanácsolta, hogy 1603-ra is csak annyi és nem több adó kérendő mint tavaly, s hogy a honvédelemnél a személyes fölkelést nem csupán egy hóra, hanem szükség szerint esetleg a hadjárat egész tartamára kell kívánni a rendektől: néhány pénzügyi és közjogi visszaélés bonczolásával foglalkozott. Kiemelte mindenekelőtt, hogy a házak összeszámlálásánál harapózott el leginkább a visszaélés, mert a házak száma, ez adó-alap, nemcsak ott tűnik föl évről évre kisebbnek, a hol török-tatár pusztított, hanem ott is, a hová a pogány nem férhetett. Első kívánalom volna hát az új országgyűlésen ezen a bajon segíteni. A második volna, a mit okvetetlenül meg kellene szüntetni, az a visszaélés, mely a nemesség nagy részénél a tizedek körül tapasztalható.

2) A. megyei nemesség nemcsak azokat a jobbágyokat menté föl Önhatalmúlag a tizedfizetés alól, a kiket háziszolgálatra alkalmazott, hanem valamennyi mesterembert, szabót, csizmadiát, ácsot, kovácsot, lakatost stb., a kivel dolgoztatott. Lefoglalta ezenfölül igen sok nemes a kiköltözött vagy elpusztult jobbágyai után üresen maradt területeket, szántóföldeket a maga részére, hogy tizedet e czim alatt ne kellessen fizetni; de e földeket aztán művelés végett kiadta jobbágyainak, a kiken a földesúri kilenczeden fölül a tizedet maga vette meg. A kincstárt érdeklő e két ponton kívül egy közjogi visszaélésre is fölhívta 0 A szepesi kamara véleményes jelentése 1602. decz. 20. Lásd : Irományok II. sz. a. 2) Nem kell elfelednünk, hogy a tizedek nagyrészét olcsó béren a kincstár árendálta s belőlük a végházakat tartá fönn, persze úgy a hogy.