Fraknói Vilmos és Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 9. 1598—1601 (Bp., 1885)
I. A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS 1598. FEBRUÁR- ÉS MÁRCZIUSBAN.
14 A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS! Ez volt a rendek válaszának lényege — s erre következett beadványukban néhány kérés és sérelem. Különösen követelték, hogy a múlt évi megváltoztatott articulust a nemesi javak elfoglalásáról ama változtatás nélkül ratificálja a fölség. Aztán, hogy a főpapok szerzett és ingó vagyonukról szabadon rendelkezhessenek. Megnviták a lengyel és magyar határügy dolgában a bizottság felől hozott tavalyi határozatokat, nemkülönben a Nádasdy Kristóf özvegye s a vas- és sopronmegyei nemesség közti villongás dolgában. Megújíták az 1597. 36. t.-czikket a szabóics- és szatmármegyei sérelem tárgyában, hogy t. i. a mondott municipiumok erővel kényszeríttetnek Kállóhozfát és terhet hordani. Kívánták, hogy a veszprémi káptalan, a zalavári és kapornaki conventek in integrum restituáltatván, pecséttel láttassanak el s leveleket expediálhassanak. Tudatták, hogy az erdélyi fejedelem a kötött szövetség ellenére több magyarországi úr birtokát elfoglalá Bereg, Csanád, Békés, Zaránd, Arad, Szabolcs, Szatmár, Heves és Szolnok megyékben s ez ügyben orvoslást kértek. Végre kérték a királyt, hogy a szabad városok taksáját fegyveres-állítás kötelezettségére változtassa át.*) A főherczeg részben még a fölírat átvétele előtt megkórdezé, egyes pontokra nézve, magyar és egyéb tanácsosait. 2) — Fősúlyt kelle fektetnie, már ígérete szerint is, a nemesi javak ügyére. Már az országgyűlés megnyitása előtt tanácskozott a magyar kamara Joó János személynökkel és Andreasith Mátyás volt kir. ügyigazgatóval e tárgyban, vájjon a kétes háramlású nemesi javak ügye rövid úton elintézhető-e ? Ezek akkor azt vélték, hogy nem, sőt inkább e pörök a törvény rendes útjára terelendők s míg a kérdés eldől, vájjon a fiscusé leszen-e az illető birtok vagy az igénylőé? addig azt megyebeli birtokos kezelje *) Megjegyzem, hogy e felelet mellett a rendek még egy külön írást nyujtának be a végek rossz állapotáról, a miről az udv. kamara és a hadi tanács fognak jelentést tenni. Mintegy gúnyosan jegyzi meg a főherczeg »Weil es den Ständen so hoch angelegen, hab ich ihnen diese Verantwort mit H. (= H. alatt; de nincs meg) zu etwa Abkhülung zukommen lassen.« 2) így pl. az élelmezés ügyében. — Lásd Irományok XXI. sz. és XXIlí. sz. ,