Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 8. 1588—1597 (Bp., 1883)

I. A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS 1582. FEBRUÁR- és MÁRCZIUSBAN

A pozsonyi országgyűlés 1593. február—márczíusban. Az 1587-ik évi országgyűlés, miután a megelőző gyűléseknek, az elhatalmasodott bajok és visszaélések megszűntetésére ezélzó intézkedései sikertelenek maradtak, új kisérletekre szánta el magát. Elhatározta, hogy a magyar tanács, évnegyedenkint jőjön össze, és a király vagy helytartója elnöklete alatt, tárgyalja az országot érdeklő ügyeket. E mellett a véghelyek és közjövedelmek megvizsgálására, az ország négy kerületébe, bizottságokat küldött ki, azon utasítással, hogy haladék nélkül megkezdvén működésöket, a magyar tanács, 1588. ápril 20-án megnyitandó, első évnegyedes ülésében mutassák bejelentéseiket. Yégre felkérték a királyt, hogy mielőbb hívjon össze egy újabb országgyűlést, azon jelenjék meg személyesen, és »az ország szabadságainak helyreállítását tényleg« vigye keresztül. Hogy pedig a király mintegy kényszerítve legyen rövi<J idő alatt megtartani az országgyűlést, csak egy esztendőre ajánlották meg az adót. De a remények, melyeket e végzéseikhez csatoltak, mind meghiúsultak. A király uralkodásának további folyama alatt egyszer sem jött Magyarországba. És öt évet hagyott eltelni, míg a magyar országgyűlést újra összehívta, Az országos bizottságok eljártak küldetésökben; felderítették a hiányok, visszaélések és törvénytelenségek hosszú sorozatát. Meg is jelentek a magyar tanács előtt, a mely Emészt főherczeg elnöklete alatt tartotta üléseit. De mielőtt az érdemleges tanácskozások megindúlnának, komoly nehézségek merültek fel. A magyar tanácsosok, az 1587-iki ország1*