Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 7. 1582—1587 (Bp., 1881)

I. A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS. 1582. JANUÁR- ÉS FEBRUÁRBAN.

A pozsonyi országgyűlés. 1582. január—február. Az 1580. február 10-éii megnyitott pozsonyi országgyűlés márczius 17-én eredmény nélkül oszlott szét. Az ellenzék ez alkalommal valósította ismételve megújított fenyegetését, hogy nem bocsátkozik a királyi propositió tárgyalásába, míg a király a sérelmek orvoslása iránt biztosítást nem nyújt. És csakugyan a rendek szétmentek a nélkül, hogy a királyi kivánatokat tárgyalták és végzéseket alkottak volna. Erneszt főherczeg — a ki az országgyűlésen a királyt képviselte volt — ekkor azt ajánlá Rudolfnak, hogy mielőbb hívja össze újra az ország rendeit, személyesen jelenjék meg körükben, és ha ismét oly makacs ellenzéssel találkoznék: »az engedetleneket, kivált a szóvivőket« szigorúan büntesse meg. De habár a kincstár érdekei, — nem lévén adó megszavazva, — az országgyűlés megtartását sürgetően követelték, a király nem sietett azt egybehívni. Az elkeseredett küzdelem, melyet az ellenzék előreláthatólag megújítandó volt. aggodalmakkal tölté el nyugalom után vágyó lelkét. Csak az év vége felé hajolt meg a parancsoló szükség előtt. 1580. november 7-én szétküldé a meghívó leveleket, melyekkel az országgyűlést a következő év január 6-ra Pozsonyba kiliirdeté.

2) Azonban elutazását Prágából napról napra halogatá, és mikor az országgyűlés kihirdetett határnapjától már csak egy hét választá el, annak elhalasztására határozta el magát. A királyi leiratban »több fontos és nyomós ok« ]) Y. ö. az Országgyűlési Emlékek YI. kötetét, 352 s kk. 11. 3) A meghívó levél több szabad királyi város levéltárában. — L. Irományok I. sz. 1*