Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 7. 1582—1587 (Bp., 1881)

II. A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS. 1583. MÁRCZIUS- ÉS ÁPRILISBAN.

1583. áprilhAn. 129 mindenható Isten szeretetére és irgalmára« kérik a királyt, hogy Ígérete szerint, többi országainak módjára, szabadságukban tartsa meg őket, és kivánataikat, melyek a törvényekkel teljesen öszhangzásban állanak, teljesítve, orvosolja sérelmeiket ; »mert szabadságuk eltörléséhez megegyezésüket nem adhatják.« Reméllik, hogy ezek után esdekléseikért. melyeket az ország végső romlása erőszakol ki belŐlök. nem fog reájok neheztelni. A következő napon (ápril 21-én) a király maga elé hivatta az országgyűlés azon küldöttségét, mely a föliratot meghozta volt. Átadta második válasziratát. Ebben hangsúlyozza atyai jó indulatát, melylyel a rendek iránt viseltetik. Mit sem kiván inkább, mint Magyarországot egykori virágzó állapotába visszahelyezve látni. Azonban, jelenlegi szomorú viszonyai között, tekintettel kell lenni azoknak követeléseire, és nem szabad olyasmit sürgetni, a mi most meg nem történhetik. 0 maga egész erejével azon lesz, hogy a rendek kivánatai, a mennyire a körülmények engedik, teljesedésbe menjenek. Ennek tanuságaúl szolgál az, hogy több kapitányságra már is magyarokat nevezett ki; egri kapitánynyá közelebb szintén magyar embert fog kinevezni. Mivel pedig most már csak kis számú véghelyek állanak németek parancsnoksága alatt; remélli, hogy eddigi intézkedései és Ígéretei által a rendek ki lesznek elégítve. Minthogy továbbá a német birodalom és az örökös tartományok rendei, midőn készséggel nyújtják Magyarország megoltalmazására segítségöket, ismételve kifejezték azon óhajtásukat, hogy nemzetiségökhöz tartozó egyének magyarországi katonai tisztségekre alkalmaztassanak: ha azokból teljesen kizáratnának, bizonyára sértve éreznék magokat, a mi, az ország és az egész kereszténység kárára, veszélyes következményeket vonna maga után. A helytartói és cancellári tisztek tekintetében a király azt hiszi, hogy azoknak, kik e tisztet viselik, panaszra nincs *) Egykorú, hibás másolata a bécsi udvari kamara levéltárában. — L. Irományok. VII. szám. 2) Másolata a bécsi udvari kamara levéltárában. — L. Irományok. VIII. szám. Magyar Országgyűlési Emlékek. VII. 9