Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 7. 1582—1587 (Bp., 1881)
II. A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS. 1583. MÁRCZIUS- ÉS ÁPRILISBAN.
120 POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS. i Végre ápril 4-én, Mátyás és Miksa főherczegek, valamint a külhatalmak bécsi követeinek kíséretében, Pozsonyba érkezett. Két nappal utóbb nyitotta meg az országgyűlést. A királyi várlakban egybegyűlt rendeket, személyesen, rövid beszéddel tidvözlé. Örömét fejezte ki a fölött, hogy számosan jöttek össze. Utalt arra, hogy az ő késő megjelenésének okait már ismerik. Remélli, hogy kivánatainak tárgyalásában, követve őseik példáját, meg fognak felelni várakozásának és a közszükség követeléseinek. Viszont ő is bebizonyítandja, hogy szivén viseli a rendek és az ország jólétét. J) Ezután az agg Draskovics György bibornok, királyi cancellár helyett, kit betegség lakásán tartott, Telegdy Miidós pécsi püspök fölolvasta a királyi propositiót, melynek lényeges tartalma a következő: Köztudomású, hogy az ország maradványainak megoltalmazása a rendek közreműködése nélkül nem lehetséges. A király, tekintetbe véve az ország szomorú állapotát, szívesen mentené föl őket a segély megajánlásától. De bármily jelentékenyek az áldozatok, melyeket a német birodalom és a király többi országai s tartományai hoznak, a nagyszámú végvárak lontartása még többet igényel; annálinkább, mert a törökökkel nyolcz évre kötött béke végefelé jár, és kétséges, vájjon meg fog-e hosszabbíttatni. Továbbá az 1580. és 81-ik esztendőben adó nem ajánltatván meg, úgy a véghelyek megerősítése, que est iniquum petere, ut aequum exigatur.« Békésmegye portáinak új összeírásáról fölösleges említést tenni. A harminczadokról és vámokról szóló pontok »quae regnicolas exasperare possent« mellőzendők. Hasonlóképen elhagyandó a főurak kalandozásairól szóló pont »qui clamores saltem excitaret.« A lovas hadak legelőiről intézkedő czikk szintén »regnicolas vehementer exacerbaret.« Végre a katonai törvényekről sem szükséges szólani »cum ad generales et finitimos capitaneos, et non ad regnicolas spectent.« (Márczius 16-án kelt jelentésök a bécsi állami levéltárban.) Márczius végén a propositió második fogalmazata küldetett meg nekik. Erre ápril 2-án megjegyzik, hogy a propositióban csak az adóról és az ingyen munkákról kellene szólani. »Caetera omnia, , . . tanquam superflua omittenda censemus, siquidem saltem disputandi ansam regnicolis praeberent, et alioquin superiorum diaetarum superinde sufficientes articuli habentur.« (Ugyanott.) J) A bécsi állami levéltárban a királyi beszédnek négy eltérő fogalmazata találtatik.
