Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 6. 1573—1581 (Bp., 1879)

I. A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS 1574. MÁRCZIUSBAN

4 A POZSONYI OliSZÁC.GYULÉS Az ország védelmének nagy költségei és a magyaror­szági közjövedelmek folytonos csökkenése : évek óta a pénz­ügyi kérdést helyezte előtérbe. Különösen az adó kivetése és behajtása körűi fennálló gyakorlat megváltoztatására irányult a kamarák és a király igyekezete. A tervezett reformok kö­zött legfontosabb az volt, hogy az adót füstönkint és nem portánkint kell kivetni. A porták (telkek) összeszámítása az önkénynek és visszaéléseknek tág tért nyitott meg ; főleg mi­óta a fél-, harmad- és negyed-porták megkülönböztetése szo­kásba jött. így, például, 1566-ban jelentette a kamara, hogy Zala megyében alig mutattak ki annyi portát, mint Pozsony­megy ében, pedig amannak területe háromszor nagyobb. E miatt a király már az 1566-iki országgyűlésen azt kí­vánta, hogy az adót ne a portákra vessék ki, hanem minden jobbágyra, a ki a földesúrnak censust fizet és 6 forint érté­ket meghaladó vagyonnal bir. 1569-ben ismételte ezt a kivána­tot; oly módosítással, hogy csak a 10 forint értéket megha­ladó vagyonnal biró jobbágy fizette volna az adót. De mind két ízben a rendek nem voltak rábírhatók ez új adó-rend­szer elfogadására. E miatt az 1572-iki országgyűlésen a király nem hozta azt szőnyegre. Most azonban mindkét kamara sürgette, hogy a király újabb kísérletet tegyen, és az országgyűlést füstönkint 2 fo­rint megszavazására vegye rá; ha pedig ezt ki nem vilieti, leg­alább másfél vagy egy forint megszavazását eszközölje ki. A kamara abban a nézetben volt, hogy a füstönkint behajtott egy forint nagyobb összeget fog eredményezni, mint a portán­kint behajtott öt forint. És e miatt azt javasolta, hogy ha a rendek ragaszkodnának az adónak portánkint való megaján­lásához, a király legalább négy forintot igényeljen. A király helyeselte és elfogadta e javaslatokat. x ) A proposítió csak február első napjaiban készült el. Egyébiránt az országgyűlést különben sem lehetett volna a kitűzött napon megnyitni. Szokás szerint a rendek lassan gyülekeztek. Sokakat a ]) A király elnöklete 'alatt február 4-én tartott tanácskozmány jegyzőkönyve a bécsi állami levéltárban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom