Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 6. 1573—1581 (Bp., 1879)

III. A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS 1578. FEBRUÁR, MÁRCZIUS ÉS ÁPRIL HAVÁBAN

198 A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS ség idején, fölkelésre szólítják őket, készséggel fognak köriilök csoportosúlni. A király azon kívánatára, liogy a királyi udvarnál és Erneszt főkerczeg mellett állandón 2—2 magyar tanácsos tartózkodjék ; azzal a kérelemmel válaszolnak, hogy a király a magyar tanácsosok számát szaporítsa, az üresedésben levő országos hivatalokat töltse be; ekkor azután kijelölhetik azokat, kik az udvarnál tartózkodjanak. De egyúttal kifejezést kölcsönöznek azon aggodalmuknak, hogy a magyar tanácsosoknak az udvarnál való tartózkodása nem fog az idegen befolyásnak véget vetni, és hogy ezután is idegenek fogják a magyarországi ügyeket intézni. Panaszkodnak, hogy a törökökkel folytatott békealkudozások, a véghelyek oltalmazása, a koronára szállott jószágokkal való rendelkezés — mindez rendszerint a magyar tanácsosok közreműködése nélkül szokott történni; sőt a véghelyekben általán idegen származású kapitányok alkalmaztatnak. Kívánják tehát, mondaná ki a király, hogy jövőre a magyarországi ügyeket a magyar tanácsosok közreműködésével fogja elintézni, és hogy csak a magyar cancellaria utján kibocsátott királyi rendeletek bírnak Magyarországban érvénynyel. Azon kivánatot, hogy a királyi kincstár perei a rendes perfolyam mellőzésével tárgy altassanak, nem tartják teljesíthetőnek. »Tudja meg ő felsége, — így szólnak többi között, •— hogy a magyar nemességnek egyik leglényegesebb, régi törvények és ősi szokás által biztosított szabadsága, a királyi felséget, a saját ügyeiben, bizonyos korlátok közé szorítja és formákhoz köti.« A kincstári ügyeknek soron kívüli tárgyalása visszaélés utján honosúlt meg. A nemesség ragaszkodik szabadságaihoz, és a többi rendekkel együtt, arra kéri a királyt, hogy ne hozzon be újításokat, és a koronára szálló jószágokat adományozza érdemes magyaroknak. Egyébiránt az igazságszolgáltatás, és különösen a nyolczadi törvényszékek tárgyában az utolsó országgyűlés végzéseit fenntartják; habár az ország rendes bíráinak többsége most is vonakodott Eperjesre utazni. A királyi itélőszékhez fölebbezett pereknek az országgyűlés tartama alatt való elintézését kérik.