Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 6. 1573—1581 (Bp., 1879)
II. A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS 1576. JANUÁR- ÉS FEBRUÁRBAN
144 A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS tatni; pedig a legtöbben közülök sokkal távolabb állanak már az ágostai hitvallástól, mint a kath. egyháztól. Azon ürügy alatt, hogy az ágostai hitvallás hívei, a kath. plébánosokat birtokaikról elűzik, és helyettök oly lelkészeket kívánnak alkalmazni, kik készek, földesuraik tetszése szerint, bármily tanokat hirdetni. Az egyházi rend ezek után arra kéri a királyt, ne engedje, hogy a vallás ügyében, a korábbi törvényekkel és a régi szokással ellenkező újításokat hozzanak be. Ha az országgyűlés, a királyi kivánatokkal szemben, a régi törvényekhez és szokásokhoz, ragaszkodik; a király se engedje, hogy a megelőző országgyűléseken, az összes rendek helyeslésével alkotott törvényeket a rendek egy része megváltoztassa. *) A király mindenekfölött azon volt, hogy a vallási viszály kitörését megakadályozza, és a rendeket megnyugtassa. Február 1-én kelt leiratában óvatosan kerülte a határozott nyilatkozást »Minthogy —• úgy mond— a vallási kérdésekben mindenkor oly mérsekletet tanúsított, hogy panaszra alapos okot senkinek sem szolgáltatott, sőt a béke fenntartása érdekében több engedményt tett mint előde Ferdinánd császár : remélli, hogy a világi rendek meg fognak nyugodni, és újítási szándékukról lemondva, mindent a mostani állapotban meg fognak hagyni. Viszont intézkedni fog, hogy az egyházmegyei ügyészek hivataluk korlátain túl ne lépjenek, és a világiaknak méltánytalanul ne okozzanak alkalmatlanságot.« 2 ) A világi rendek, be nem várva e királyi iratot, január 30-án, a nádori helytartó előtt ünnepélyes óvást tettek, melyben Telegdyt és utódait az egyházmegyei ügyész által indítandó perek tárgyalásától és elitélésétől eltiltják, és kijelentik, hogy a netán hozandó Ítéleteknek nem fognak engedelmeskedni. 3 ) Az egyliázi rend dátum-nélküli fölterjesztésének eredeti példánya ugyanott. — L. Irományok IX. szám. ") A február 1-én kelt királyi leirat fogaimazata ugyanott. — L Irományok. X.szám. Az óvásnak hiteles alakban kiállított példánya a magyar országos levéltárban.
