Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 5. 1564—1572 (Bp., 1877)
VI. HORVÁT- ÉS TÓTORSZÁGI GYÜLESEK.1565-1572.
482 HORVÁT- ÉS TÓTORSZÁGI GYŰLÉSEII első két városra 1000, az utolsóra 800 forintot — oly teher, melyet elviselni nem képesek. A nemesek panaszt emeltek a harminczaclosok ellen; kik a saját használatukra vásárolt árúczikkektől is behajtják a harminczadot. A rendek ezen panaszok orvoslását a király figyelmébe ajánlották; és végre azzal a kéréssel fordultak hozzá, hogy Klarics Tamás vitéz hadnagynak, kit Frangepán Ferencz bán kihágásai miatt fogságba vetett, kegyelmezzen meg, és adja vissza szabadságát. A rendek ezen végzéseiket, felirat kíséretében, két követ által Bécsbe küldöttek. 1 ) A király ismét a pozsonyi kamara véleményét kérte ki, a mely újra azt ajánlotta, hogy a király az adómentességi kiváltságokat semmi esetre se tartsa fenn tovább, és azokat, kik eddig teljes adómentességet élveztek, legfölebb az adó felének fizetésétől mentse fel, s azt is csak a jelen egy esetre.2 ) A király ennek következtében, márczius 28-án a horvát-és tótországi rendekhez intézett leiratában elismerte ugyan panaszaik és kérelmök alaposságát; mivel azonban nemcsak Kőrösmegye és a Kulpán-túli terület, hanem az országnak többi véghelyei is hasonló veszélyeknek és zaklatásoknak vannak kitéve, és mégis erejökhöz képest az ország védelmében közreműködnek, méltányosnak találja, hogy a közterhekben szintén vegyenek részt. Ennél fogva Kőrösmegyének és a Kulpán-túl fekvő területeknek lakóit az adó felének, a tisztviselők jobbágyait pedig az egész adónak megfizetésére kötelezi. A mi végre a lcir. városokat illeti, azoknak taksái tárgyában mindegyikkel külön, a pozsonyi kamara útján, fogja elhatározását közölni. 3 ) A horvát- és tótországi rendek ezen királyi válasz kibocsátása előtt, sejtvén, hogy az nem fog kielégítő lenni, márczius J) A felirat és a végzések eredeti példányai a bécsi állami levéltárban. — L. VIII. és IX. 32. sz. a) A pozsonyi kamarának 1568. márczius 20-án kelt felterjesztése. Eredetije a bécsi udvari kamara levéltárában. 3) Az 1568. márczius 28-iki kir. leirat egykorú másolata ugyanott. — L. X. szám.
