Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 4. 1557—1563 (Bp., 1877)

III. A POZSONYI KIRÁLYVÁLASZTÓ ORSZÁGGYŰLÉS. 1563. Szeptember-November.

432 A. POZSONYI KiRÁLYVÁLASZTÓ ORSZÁGGYŰLÉS. vényszéket a Gyula körűi fekvő megyék részére felállítani nem lehet. Az elidegenített jószágok visszaadása helyes; de azok a melyek jelenleg végvárak fenntartására fordíttatnak, békésebb időkig úgy maradjanak. A tizedek tárgyában alkotott régibb törvények czélsze­rűek, és különösen ki kell mondani, hogy a király a véghelyek javára bérlett tizedeket az 1555-ik évi törvények értelmében szedhesse be. A haditanács főleg a katonai élelmezés ügyével foglal­kozott. Veszélyesnek tartotta a rendek azon kijelentését, hogy mivel a királynak a főbb várakban élelmezési biztosai vannak, azok lássák el ostrom esetére élelmi szerekkel; ugyanis idők folytán a magyarok a véghelyeket mind »ily főbb váraknak« fogják tekinteni, a mint Sziget- és Eger várával már megtör­tént, A király tehát jelentse ki, hogy csak a Duna melléki vá­rakba, Győrré és Komáromba szállíttathat a külföldről élel­mi szereket; a többi, távolabb eső várakról a rendek közre­működése nélkül nem gondoskodhatik. A haditanács szintén kívánatosnak tartja, hogy a kato­nák pontosan kapják meg zsoldjukat; de nem látja át, mikép legyen a király képes oly nagyszámú véghelyek ellátásáról gondoskodni. A földesuraknak a rendek megengedik, hogy jobbá­gyaiktól kölcsön adott pénz fejében gabonát fogadhassanak el; de azok gyakran egy forintért három-négy forint értékű gabonát vesznek, a melyet azután nagy nyereséggel bocsáta­nak áruba. Az élelmiszerekkel üzérkedő kapitányok elleni szigort a haditanács helyeseli. A Horvát- és Tótország rendei által megajánlott gabo­nára vonatkozólag megjegyzi, hogy abból nem sok romlott meg, és a kárnak okai nagy részben a városok, melyek fuva­rozni vonakodtak; egyébkint a kezelő tiszteket számadásra fogják vonni, és esetleg megbüntetni. 1) A pozsonyi kamara emlékiratának töredéke a bécsi titkos levél­tárban. — L. Irományok. XXXI. szám

Next

/
Oldalképek
Tartalom