Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 4. 1557—1563 (Bp., 1877)

I. A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS 1557. Júniusban.

28 A L'OZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS. Hasonlag ragaszkodik az igazságszolgáltatás tárgyában kifejezett nézeteihez. A jelen zavarteljes viszonyok között, azon perek elintézésére kell szorítkozni, melyek a mostani nádor megválasztatása óta indíttattak. Az 1552-ik évi országgyűlés végzéseire történt hivatkozás nem bir nyomatékkal; mert ezek oly időben alkottattak, mikor az ország egysége helyre volt állítva, és belső zavarok nem zaklatták. Most egészen mások a viszonyok; Erdély és Magyarország déli része elszakadt, a többi részeken is zavarok és viszályok dúlnak. Mindent el kell tehát távoztatni, a mi a király hívei között újabb visszavonás magvait hinthetné el. Ellenben a kapitányok és katonák törvényszéki megidézése iránt hozzájárul a rendek javaslatához. Megengedi, hogy az ő birtokain is indítsanak nyomozást, vájjon találtatnak-e még azok területén száraz vámok; és ha csakugyan találtatnak, azokat haladéktalanul meg fogja szüntetni, hogy így a rendeknek jó példát nyújtson. A lázadók jószágaira vonatkozó kívánatnak teljesítését fontos okok tiltják. De ha az ily lázadóknak testvérei a király szolgálatában maguknak érdemeket szereztek, megjutalmazásukról nem fog megfeledkezni. Gondja lesz rá, hogy hívei az idegen származású kapitányok, tisztek és katonák részéről sérelmet ne szenvedjenek; ha pedig ilyeneket elkövetnének, mindenkit a saját hazájának törvényei szerint fogja büntetni. Alioz, hogy a magyarországi törvényeknek és bíráknak legyenek alávetve, épen Magyarország érdekében nem adhatja megegyezését, mert ily intézkedés a legbiztosabb eszköz volna arra, hogy a német birodalom rendeit Magyarország segélyezésétől visszatartsa, és minden idegent a Magyarországban való katonáskodástól elriaszszon. A magyar dénárok kitiltásának kérdését ezen leirat még tüzetesebben fejtegeti, mint az első. A király —• úgy mond — reméllette, hogy az általa felhozott igaz és alapos okok a rendeket meg fogják nyugtatni, és le fognak mondani azon gondolatról, hogy amaz intézkedés a magyar nemzet megvetéséből és meggyaláztatására történt. Hasonló rendszabályok más tartományaiban és a német birodalomban is foganatosíttattak, a nélkül, hogy azok által az illető rendek magokat sértve érezték volna. Es ha már gyalázatról lehetne szó, ez a királyra,