Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 4. 1557—1563 (Bp., 1877)

I. A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS 1557. Júniusban.

1557. JÚNIUSBAN". 15 lyet az udvarra és a katonai hatóságokra kétségkívül gyako­rolt is. Most azután kezdetét vette a királyi proposítiók tárgya­lása. Ezek iránt is csakhamar létrejött a megállapodás. A rendek feliratukban hálájukat tolmácsolják mindazért, a mit a király az ország érdekében tett; különösen a regensburgi birodalmi gyűlésen kifejtett buzgalmáért, melyet oly nagymérvű segítségnek megajánlására birt, a milyent az még soha sem nyúj­tott. Viszont vagyonukat és véröket a királynak rendelkezésére bocsátják. És hogy mind ő maga, mind az idegen nemzetek meg­győződjenek, hogy a magyarok szorongatott helyzetűkben is, megfogyva és kimerülve, hazájok és a kereszténység javára min­den kitelhetőt megtesznek: újólag ajánlkoznak, hogy a mult évi országgyűlés végzései értelmében, a király, vagy fiai, vagy a ná­dor mellett fejenként jobbágyaikkal fegyvert fognak ragadni. Mi­vel azonban az utolsó hadjárat alkalmával tapasztalni lehetett, hogy a parasztságnak jobb hasznát lehet venni az élelmiszerek szállításánál, mint fegyveres szolgálatban, a királynak belátásá­ra bízzák, miképen akarja azt felhasználni, minthogy mindkettő­re nem képes. Továbbá a véghelyeknek megerősítésére és őrség­gel ellátására, minden jobbágytelek után, szeptember 8-án fize­tendő egy forintot, és a birodalmi gyűlésre küldött követek költségének megtérítésére három dénárt szavaznak meg. Mivel a közelebb történt pusztítások nagy változásokat idéztek elő, új összeírás rendeltetik el. De érvényben marad az 1554-ik évi országgyűlés végzése, mely szerint azok, kiknek vagyona a hat forintnyi értéket el nem éri, úgy szintén az urak­nak zsoldjában álló szabadosok, végre az új házak, és azok, me­lyeket akár a törökök, akár a királyi hadak feldúltak, adómen­tesek. Az adó-felvevők (dicatorok) a falu birájának esküvel erősített jelentése alapján járnak el. Az utolsó országgyűlésen megszavazott adónak második részletéből jelentékeny hátrálékok maradtak fenn ; mivel azon­ban időközben úgy a törökök mint a királyi hadak nagyszámú házakat, sőt egész falvakat elpusztítottak, ezek ama második részlet fizetésétől is felmentetnek. Ellenben azokat, a kik a be­hajtott adót maguknak tartották meg, az 1546-ik országgyű­lésen megszabott büntetés érje.

Next

/
Oldalképek
Tartalom