Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 3. 1546—1556 (Bp., 1876)
II. MAGYARORSZÁGI RÉSZLEGES GYŰLÉSEK 1547-ben.
Magyarországi részleges gyűlések 1547-ben. I. Az 1546-ik évi országgyűlés törvényei ép oly kevéssé orvosolták az ország belbajait, a mint a Szulejmánnal kötőit egy évi fegyverszünet sem volt képes a nemzetet jövője iránt megnyugtatni. E miatt az 1547-ik év lefolyása alatt az egyes országrészek rendei többször összegyűltek, hogy érdekeikről és védelmekről tanácskozzanak és intézkedjenek. így, mindjárt az év első napjaiban, január 13-án, a Dunán tül fekvő megyékből több főpap, főúr és nemes Hidvégen jött össze. Minthogy ugyanis értésökre esett, hogy Ferdinánd Csehország-, Ausztria- és Stiriában gyűléseket készül tartani, felhasználták ezen alkalmat arra, hogy a királyhoz követeket küldjenek, és általok bajaikat előadván, segítségéit esedezzenek. Chernelházai Chernell Ambrus és Salamonfalvi Groff Bernát voltak e követek, kiknek visszatérésük után a rendek a királyi válasz meghallgatására újabb gyűlés tartását határozták el, megbízván Dewecheri Choron Andrást, hogy őket maga idején Vasvárra hívja össze. Nehogy azonban addig is a külső támadás, vagy a lázadók és hatalmaskodók merényletei készületlenül találják őket, elhatározták, hogy a magok költségén 400 lovast fognak tartani. És pedig 100—100 lovast Porkoláb Márton kapitány alatt Paczódon, Horváth Márk alatt Csurgón, Pethew Péter alatt Devecseren, végre Zarka Pál alatt Pápán. Az előbbi kettő Baranya- és Zala, az utóbbi kettő Vas- és Magyar Országgyűlési Emlékek. III. 5