Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 3. 1546—1556 (Bp., 1876)
VIII. A SOPRONYI ORSZÁGGYŰLÉS 1553. Apríl- és Májusban.
420 A F07S0XYI ORSZÁGGYŰLÉS A tizedek bérlése körül ellentétes állást foglalt el a két tábla, A király kivánatát, bogy a főpapok tizedeik bérbeadása iránt korlátlan szabadsággal rendelkezhessenek, a főpapok mindnyájan örömmel karolták fel, és a főrendek nagy része támogatta. Ellenben az alsó nemesség az újítást veszélyesnek tartotta, mert komoly zavaroknak válhatnék kútforrásává, és határozottan ellenezte. Ekkor a világi főrendek, kiknek érdekök szintén a királyi kivánat elejtését kövelte, azon közvetítő javaslattal léptek elő, hogy az ügy hagyassék a jövő országgyűlésig függőben. Az alsó nemesség erre készséggel ráállott. A főpapok sem ellenezték. De egy úttal óvás alakjában kijelentették, hogy csak ideiglenesen, nagyobb baj elhárítása kedvéért, és egyedül a magok, s nem utódjaik nevében, halasztják el jogaik érvényesítését; mert esküjökhöz és a kánoni törvényekhez ragaszkodva, melyek az egyházi jövedelmek elidegenítését és csökkentését tiltják, a fennálló országos törvényekben és gyakorlatban nem találhatnak megnyugvást, és mostani engedékenységök áldozatnak tekintendő, melyet a nemesség kedvéért és az egyesség fentartása érdekében hoznak. A többi kérdések iránt a két tábla között minden nehézség nélkül jött létre a megállapodás. A súlyos csapások daczára, melyek az országot érték, készeknek nyilatkoztak azon esetre, ha a király vagy első szülött fia táborba száll, fejenként felkelni, és pedig oly módon, a mint azt az utolsó országgyűlés szabályozta. Megemlítik, hogy a mult évben türelmetlenül várták a király megjelenését a táborban. Felkérik, bogy a folyó évben megindítandó hadjáratot minden esetre a király maga, vagy Miksa vezényelje; egyikök állandón az ország területén tartózkodjék; és sem az ország védelmét illető ügyekben, sem a törökkel netán kezdendő békealkudozásokban a magyar tanácsok közreműködését ne mellőzzék. '-) Azon esetre ha a nagy hadjárat idején kivűl, a törökök valamely várat ostromolnának, vagy az ország valamely részét « ]) Ezt, részletesen előadja a VIII. törvényczikk. 2 A II III. czikk.