Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 3. 1546—1556 (Bp., 1876)

VII. MAGYARORSZÁGI RÉSZLEGES GYŰLÉSEK 1551-1553.

384 MAGYARORSZÁGI RÉSZI.EGES GYŰLÉSEK kik liivatva vannak a katonákat mindennemű károsításoktól visszatartani, és a mennyiben ez nem sikerül, az okozott károk megtérítését eszközölni. A jelenlevő Werner György, kamarai tanácsos, késznek nyilatkozott a kezelésére bizott királyi jövedelmekből a táborozás költségeinek fedezéséhez hozzájárulni. Az egybegyűlt rendek is tettek ajánlatokat; egyúttal azonban a királyt felkérték, hogy az általuk fizetendő segélypénzeket, a Lukács napján behajtandó adóból térítse vissza. A. segélypénzek kezelésére a magok köréből egy pénztárnokot választottak, oly kötelezettséggel, hogy azokat csak a hadjárat czéljaira fordíthassa, és maga idején számadásait bemutatni tai tozzék. A szolgabírák utasíttattak, hogy lakhelyeiken maradván, azon legyenek, hogy a lakosok az élelmiszereket szorgalmasan szállítsák a táborba; egyúttal pedig azokat, kik a táborból, kapitányuk engedelme nélkül, titkon eltávoznak, elfogják, és akár nemesek akár nemtelenek, fövesztéssel büntessék. A gyűlés követeket küldött a bányavárosokhoz és a felvidéki királyi városokhoz, amazoktól 1000, ezektől 500 gyalognak kiállítását, úgy szintén ágyúknak, lőszereknek és lovaknak küldését kérendők. Bebek Ferencz és Perényi Grábor 4—4, Serédi Benedek pedig 1 ágyút ajánlott fel a hadjáratra. l) A gyűlésnek végzéseit, új másolatban, Gyurilcovics György történetírónak kézirat gyűjteményében, melyet annak fiától vétel utján e sorok írója megszerzett, találtam. Az iraton nincs feljegyezve, bogy melyik levéltárból másoltatott le. — L. Irományok. I. szám. — Valószínű, hogy ezen szikszai gyűlésre vonatkozik az, mit Tinódi Sebestyén verses krónikájában olvasunk, hogy az »egri bánok« értesülvén, hogy a török Egeiostromára készül, a vármegyéket segítségül hívták. »Az vármegyék varasában Szikszónak gyűlést tőnek, hogy arról szólanának. Jó Metskei Istvánt Egerből bocsáták Inté őket, segítségre gondolnának Ha békével hon lakni akarnának. Megcsúfolák, neki oly szót mondának: Vártartására ha elegen voltatok, Mire egri tüsztben tii maradtatok. Azért ha a konczával jól laktatok, A levét is tü reá megigyátok. Azt hogy hallá István, nyelvét harapá. Elég válasz, ő magába mondá. Hamar ez válasz szal Égre beszálla.«