Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 3. 1546—1556 (Bp., 1876)

V. A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS 1550. Január- és Februárban.

A pozsonyi országgyűlés 1550. Január- és Februárban. Az 1548-ik évi országgyűlés után, Ferdinánd király buzgalommal foglalkozott Magyarország ügyeivel. Több törvény czikket haladéktalanul végrehajtott. És hadainak főparancsnoka Salm Miklós, 1549. nyarán, Balassa Menyhértet és Basó Mátyást, kik Léva és Murány környékét rablófészkeikből pusztították, váraikból kizavarta, mi által Bars, Gömör és a szomszéd megyék rendeit nagy mértékben lekötelezte. Báthory Endre főkapitány is lényeges szolgálatokat tett a közrend helyreállítása körűi.

1) Csak a pénzügyi helyzet nem javult. Azon összeg, mely az 1548-iki adókból elég pontosan befolyt, a szükségek fedezésére elégtelennek bizonyult. A király kényszerítve látta magát ismét örökös tartományainak kincstárát venni igénybe. A pozsonyi helytartótanács ily körülmények között, 1549. szeptember 14-én, megpendítette egy újabb országgyűlés összehívását; kilátásba helyezvén, hogy mivel a rendek jelenleg meg lehetnek elégedve áldozatkészségök gyümölcseivel, nem fognak idegenkedni újabb áldozatoktól. Minthogy pedig október végén, a felső-magyarországi megyék számára, Pozsonyban nyolezadi törvényszéknek kellett tartatni, hogy azok kik ezen megjelennek a megyék követJ) Ist'iánfy. XVI. könyv. 284. s kk. 11. Wagner. Analecta Scepusii. II. 54.1. — A király többi között a XXI, törvényezikket is foganatosította, egy bizottságot nevezvén ki »ut decreta Regni , . . perlustraretter.« (Az 1549. szeptember 14-én G-regorianez Pálhoz intézett k. levél a budai kamarai levéltárban.)