Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 3. 1546—1556 (Bp., 1876)

V. A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS 1550. Január- és Februárban.

A pozsonyi országgyűlés 1550. Január- és Februárban. Az 1548-ik évi országgyűlés után, Ferdinánd király buzgalommal foglalkozott Magyarország ügyeivel. Több tör­vény czikket haladéktalanul végrehajtott. És hadainak főpa­rancsnoka Salm Miklós, 1549. nyarán, Balassa Menyhértet és Basó Mátyást, kik Léva és Murány környékét rablófész­keikből pusztították, váraikból kizavarta, mi által Bars, Gö­mör és a szomszéd megyék rendeit nagy mértékben leköte­lezte. Báthory Endre főkapitány is lényeges szolgálatokat tett a közrend helyreállítása körűi. 1) Csak a pénzügyi helyzet nem javult. Azon összeg, mely az 1548-iki adókból elég pontosan befolyt, a szükségek fede­zésére elégtelennek bizonyult. A király kényszerítve látta ma­gát ismét örökös tartományainak kincstárát venni igénybe. A pozsonyi helytartótanács ily körülmények között, 1549. szeptember 14-én, megpendítette egy újabb országgyű­lés összehívását; kilátásba helyezvén, hogy mivel a rendek jelenleg meg lehetnek elégedve áldozatkészségök gyümölcsei­vel, nem fognak idegenkedni újabb áldozatoktól. Minthogy pedig október végén, a felső-magyarországi me­gyék számára, Pozsonyban nyolezadi törvényszéknek kellett tartatni, hogy azok kik ezen megjelennek a megyék követ­J) Ist'iánfy. XVI. könyv. 284. s kk. 11. Wagner. Analecta Scepusii. II. 54.1. — A király többi között a XXI, törvényezikket is foganatosította, egy bizottságot nevezvén ki »ut decreta Regni , . . perlustraretter.« (Az 1549. szeptember 14-én G-regorianez Pálhoz intézett k. levél a budai kamarai levéltárban.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom