Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 3. 1546—1556 (Bp., 1876)

I. A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS 1546. Februárban.

16 A FOZSONVI OIÍSZÁCKJYULÉS. lőtt fiát, Miksa főherczeget, mit Ferdinánd, szintén élő szóval adott válaszában, megígért.

J) Midőn az elidegenített jószágok visszaadásáról szólanak, tekintettel a király határozott nyilatkozatára, kihagyják azon pontot, mely a király kezei között levő idegen birtokok visszaadását is sürgeti. Hasonlag a határsérelmek tárgyában felmerült egyenetlenségek megszüntetéséről határozván, szintén a királyi válaszirat következtében, az egyesség vagy birói ítélet alapján történt megállapodásokat érvényeseknek ismerik el. Ellenben a magyar cancellária utján kibocsátandó rendeleteket, a Lajos király halála óta idegen kezekre jutott jószágokat, a slavóniai várakat, az egri püspökség betöltését, a spanyol katonák adósságait, és a liarminczadokat illető pontok változatlanul felvétettek a törvénykönyvbe, anélkül, hogy a király ajánlatai és Ígéretei felől említés történt volna.

2) Annak nyomát nem találjuk, hogy az alsó nemesség megválasztotta volna azon biztosokat, kiknek a király óhajtása szerint, az adóbehajtása és a befolyó pénzösszeg kezelése tárgyában megindítandó tanácskozásokban részt kellett volna venni. Mindazáltal a király nem akarta tovább az országgyűlés befejezését késleltetni. A rendek által benyújtott törvénykönyvet, minden nehézség nélkül, február 27-én megerősítette. ') Erre hivatkozik a következő (1547) országgyűlés V. czikkében. 2) A végzésekben tett módosításokra vonatkozó emlékirat a bécsi titkos levéltárban. — Az 57 czikkből álló törvénykönyv ki van ailva törvényeink gyűjteményében. Egykorú másolata a bécsi kamarai levéltárban. — L. Irományok és Törvények. Y. VI. számok.