Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 3. 1546—1556 (Bp., 1876)

IV. A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS 1548. Október- és Novemberben.

\ 1548. OKTÓBER ÉS NOVEMBERBEN. 177 lyi törvényszék Pozsonyban ülésezni; és pedig a tizenkét közelebb fekvő vármegye számára vízkereszt és szent Jakab apostol, a tizennyolcz távolabb fekvő vármegye számára szent György és szent Lukács nyolczadaiban. Az ujolag elkövetett hatalmaskodások pereiben és a fellebbezett ügyekben a királyi helytartó ezentúl is folytonosan bíráskodik. A magyar katonák kihágásai tárgyában, ha a táborban követik el ezeket, a főparancsnok vagy a főkapitány bíráskodik ; ha pedig a táboron kivül követik el, a sértett félnek szabadságában áll a királyhoz, és távollétében helytartójához, vagy az ország más rendes bírájához folyamodni. Az idegen katonák egyedül a király és a főparancsnok hatósága alatt állanak. A régi törvények átvizsgálásával a király néhány jogtudóst bízzon meg, a kik munkálatukat a jövő országgyűlés elé terjeszszék. *) Az 1547-ik évi nagyszombati országgyűlés a jobbágyok költözési szabadságát visszaállította és szabályozta. A humánus érzelmek diadala volt ez az önérdek sugallata felett. De csakhamar megbánták a rendek nemes tettöket. A zavarok és hátrányok, melyeket helyenként tapasztaltak, alkalmul szolgáltak arra, hogy most a jobbágyok érdekében alkotott törvények érvényét, ideiglenesen, a jövő országgyűlésig felfügeszszék. De nehogy ekként az urak és egyéb birtokosok felhatalmazva érezzék magokat önkényesen és erőszakosan járni el jobbágyaik irányában: gondoskodni kívántak arról, hogy őket uraik »nagyobb mértékben ne terheljék adókkal, ne kínozzák és javaiktól meg ne foszszák, mint igazságos, tisztességes és tűrhető.« Ezen czél elérésére elégségesnek látták általánosságban kimondani, hogy a jobbágyok »szabadságaikban« fentartassanak, és tartozásaikat »a régi szokás szerint« teljesítsék; szabatosan csak azon egy tartozás határoztatván meg, hogy minden birtokos jobbágy évenkint 52 napon át szolgál urának. 2)Ezen határozatlan fogalmazás széles tért nyitott a földesúri önkénynek. Es még inkább állott ez a zsellérekről, kikről csak !) A XIX—XXI. czikkek. 2) Slavoniára nézve fentartatván az ott dívó eltérő gyakorlat. Magyar Országgyűlési Emlékek. III. 12