Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 3. 1546—1556 (Bp., 1876)
III. A NAGYSZOMBATI ORSZÁGGYŰLÉS 1547. Deczemberben.
1547. DEG'ZEM BEK BEN. 103 uralmának és hatalmának is, minden időkre } alávetették magokat; a Magyarországba küldendő főherczegnek nem csekélyebb hűséggel, ragaszkodással és tisztelettel fognak engedelmeskedni, mint magának ő felsége személyének.« ') Ezen nyilatkozat az ausztriai ház örökösödési jogának elismerését látszik magában foglalni. És valahányszor az udvar a nemzetnek szabad és korlátlan királyválasztási jogát megtámadta vagy kétségbevonta, mindig hivatkozott a fennebbi szavakra. Áttérve a király azon felszólítására, hogy adót szavazzanak meg, az ország helyzetét igyekeznek a királyijai megismertetni. Kiemelik, mennyire megfogyott mindnyájoknak vagyona, mily sokfelé kell a szegény jobbágyoknak adózni, s mily csekély segítséget lehet ezektől várni. Az országnak már csak kis része van a király hü alattvalóinak kezei között; nagyobb része a törököt, vagy Izabellát és Fráter Györgyöt uralja. Minthogy tehát a király területe igen szűk határok közé van szorítva, innen kevés segítségre számíthat. Mindazáltal, a rendek meggyőzni kivánván őt a felől, hogy a magyarok a legszerencsétlenebb helyzetben sem mulasztják el kötelességöket teljesíteni: készséggel ajánlanak meg új adókat. Kérik, fogadja azt szívesen, és az abból befolyó összeghez csatolja idejekorán a maga, császári bátyjának és a ném?t birodalomnak segélypénzeit. Mert elismerik, hogy azzal a mit ők ajánlanak fel, sem a kiilső ,sem a belső ellenség részéről fenyegető veszélyeket nem lehet elhárítani. És pedig megszavaztak az összes urak és nemesek birtokain létező minden jobbágy után két forintot, a melynek fele a jövő évi márezius elsején, másik fele pedig június 24-én fog behajtatni. Ezen két forintnyi adóból 160 dénárt hadak tar tására és a véghelyek megerősítésére, 20 dénárt követségekre és a király egyéb szükségeire szántak, 20 dénárt végre a kamarai nyereség czime alatt szolgáltattak. Az utóbbi 40 dénár a királyi kamara rendelkezésére bocsáttatott; a 160 dénárról ellenben külön intézkedés történt. Hogy ugyanis ezen összeg csakugyan a kitűzött ezélra és pedig hasznosan értékesíttes») Az y. és XII. czikkek.
