Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 2. 1537—1545 (Bp., 1875)

XIV. A NAGYSZOMBATI ORSZÁGGYŰLÉS. 1545. Februárban.

6(3(3 A NAGYSZOMBATI ORSZÁGGYŰLÉS jöttek létre szövetségek, melyek győzelmeket vívtak ki és hódításokat vittek véghez. Ily szövetseg létrehozására épen a császár van hívatva, és igyekezeteinek sikerét a franczia királylyal kötött béke nagy mértékben megkönnyíti. Kiemelte, hogy a császárnak egész életén át, minden vállalatában a kereszténység java lebegett szemei előtt. Megemlíté, hogy Magyarországban ekkoráig egészen másként beszéltek a császárról, mint most. Mindazáltal ígéri, hogy erről nem teend jelentést a császárnak, nehogy fájdalmat okozzon neki, kinek jóakaratát és buzgalmát bántalmakkal jutalmazzák. Felkérte a rendeket, hogy válasziratukban nyilatkozzanak más modorban, minthogy a császárt nem illethetnék súlyosabb bántalommal, mintha szándékának őszinteségében kételkednek. Hisz ő neki a maga érdekében nem volt szüksége, alig helyreállott egészségét veszélyeztetve, Wormsba utazni; egyedül azon buzgó gondoskodás vezeti oda, melyet Magyarország iránt táplál. Szavai nem maradtak hatás nélkül. Es midőn néhány nap múlva a szenvedélyek lecsillapodtak, az országgyűlés hivatalos válasza Weltwyck előadására higgadt és ildomos volt. Ä rendek hálásan elismerik, hogy a császár, mióta trónját elfoglalta, minden igyekezeteit a kereszténység javára irányozta, s hogy fényes érdemei által, melyeket ez irányban szerezett, már is halhatatlan dicsőséget vívott ki magának. Különösen kiemelik azon szolgálatokat, melyeket hazájuknak, a török ellen nyújtott segély és védelem által, tett; nem is kételkednek, hogy ha nemes szándékait közbejött körülmények meg nem hiúsítják, Magyarországot és az egész kereszténységet a török veszélytől teljesen megszabadította volna. Ennek bizonyítékát látják abban, hogy midőn a múlt évben a magyarországi rendek követei által Budának és több fontos várnak elestéről értesült, bár a franczia királylyal háborúban állott, Ígéretet tett, hogy a következő évben a magyar nemzet megszabadítására irányozandja egész figyelmét. Es meg vannak győződve, hogy lia a császárt súlyos betegség nem tartja vissza, mindaz, a mi a múlt évi spejeri birodalmi gyűlésen határoz tátott, már is meg') Weltwyck idézett jelentésében, i. m. 122—4. 11.