Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 2. 1537—1545 (Bp., 1875)

XII. A BESZTERCZEBÁNYAI ORSZÁGGYŰLÉS.1543. Novemberben.

548 A BESZTER0ZEBANYA1 ORSZÁGGYŰLÉS a törvénytelenül elfoglalt várak és jószágok visszábocsátását illető végzés alól kivétetni óhajtotta azon jószágokat, melyeket ő elzálogosított volt; fentartván magának, hogy ezek iránt, a jog és igazság követelései szerint, akkor fog intézkedni, mikor személyesen Magyarországba jő. Egyébkint kijelentette, hogy nehézség nélkül fogja a végzések többi pontjait végrehajtani. Viszont ő is megvárja a rendektől, hogy elvállalt kötelezettségeiknek lelkiismeretesen feleljenek meg, újólag tanusított áldozatkészségükért elismerését fejezvén ki. Azon kérelmükre, hogy a jövő évi hadjáratot márczius havában kezdje meg, kitérőleg válaszol. Értésükre adja, hogy örökös tartományainak rendeivel, a segély ügyében, már megindította a tárgyalásokat, s mihelyt ezek be lesznek fejezve, Spejerbe fog sietni, hol a császár is megjelenik. Kemélli, hogy mindkét gyűlés oly határozatokat fog hozni, melyek Magyarország megmentését biztosítandják. Bizalommal nézzenek tehát a jövő elé, és tegyenek meg mindent hazájuk oltalmára, mi hatalmukban áll. A rendek külön előterjesztett kérelmeire és panaszaira a következőleg válaszolt. Thurzó Elek özvegyét és örököseit pártfogása alá fogja venni. Perényi Péter szabadon bocsátásáról „gondolkodni fog", és a rendek közbenjárására „kegyelmesen tekintettel leend." Lossonczy István nógrádi főispánnak meghagyta, hogy az általa vagy tisztei által elkövetett sérelmekért nyújtson az illetőknek megfelelő elégtetelt; ha pedig ezt tenni elmulasztaná, a királyi helytartó fog igazságot szóigáltatni. Balassa Menyhértet fel fogja szólítani, hogy mint Hont és Bars megyék főispánja a tiszti esküt tegye le, ha pedig nem engedelmeskedik, hivatalától meg fogja fosztani, s azt olyannak adományozandja, ki kész mindenkinek igazságot szolgáltatni. Báthory András főkapitányt már korábban felhívta, hogy a huszti vár parancsnokát a marmarosi nemesség elnyomásá') Az 1544. január 25-én kelt királyi válaszirat eredeti fogalmazata ugyanott. — L. Irományok. VIII. szám.