Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 2. 1537—1545 (Bp., 1875)

XI. MAGYARORSZÁGI RÉSZLEGES GYŰLÉSEK 1542- és 1543-ban.

1542- íís 1543-BAN. 477 X. Ferdinánd 1543. szeptember közepén, végső erőfeszítéssel, jelentékeny sereget gyűjtött össze, s el volt határozva azt személyesen Magyarországba, a török által megvívott helyek visszafoglalására vezetni. Hogy a magyar rendeket közfelkelésre, jobbágyaik felfegyverzésére bírja, és a sereg élelmezése iránt a szükséges intézkedéseket megtegye, Pozsonyban országgyűlést ohajtott tartani. 2) Azonban ez nem volt lehetséges. Midőn a szultán elvonulásának híre a királyi táborba megérkezett, az idegen hadak vezérei kijelentették, hogy visszatérnek hazájukba, s csak 10 ezer embert hagynak, két hónap tartamára, az országban. A király, ily körülmények között, október első napjaiban a főpapokat és főurakat maga köré gyűjtötte Pozsonyba, s tanácsukat kérte ki az iránt: mit kelljen az idegen liadak elvonulása esetében, az ország védelmére tenni? Az idegen parancsnokok elhatározása az egybegyűlt főrendekre kínos hatást gyakorolt, ügy vélekedtek, hogv ha azt valósítják, Magyarországnak és a szomszéd tartományoknak végromlását idézik elő. Ok maguk részéről biztosították a királyt, hogy minden körülmények között készek, a trón, a keresztény hit és hazájuk érdekében életüket és összes vagyonukat feláldozni. Nem kételkedtek, hogy a távollevő urak és nemesek, hasonló érzelmek által lelkesítve, mihelyt értesülnek, hogy ő felsége, személyesen táborba szállott, fejenként felkelnek az ország védelmére; ') Anna királyné Prágából 1543. szeptember 12-én felkéri a magyar helytartótanácsot, hasson oda, hogy a király ne valósítsa elhatározását, s ne tegye ki életét veszélynek. A levél eredetije az esztergomi káptalan magán levéltárában. 3) De Medicis pápai biztos 1543. szeptember 15-én Bécsből a Farnese bíbornoknak jelenti: „Sua Maestä partira lunedi, che saranno li 17, per barca, tanto che a un tempó ci trovaremo a Posonia, et li sara il Concilio delli Unghari, cioe quelli, che non son ancor subiugati del Turcho." És Orsini Gyula 1543. szeptember 29-én Pozsonyból ugyanannak: „II Re cerca di fere ima Diéta de Ongari qui." Eredetije a nápolyi állami levéltárban.