Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 2. 1537—1545 (Bp., 1875)

IX. A POZSONYI ÉS BESZTERCZEBÁNYAI ORSZÁGGYŰLÉSEK.1541. Márczius- és 1542. Februáriusban.

1541. MÁRCZIUS- ÉS 1542. FEBRUÁRIUSBAN. 315 Végre az urak léptek az engedmények terére. Azt ajánlották, hogy mind a főrendek mind az alsó nemesség terjeszsze követei által saját javaslatát és indokait a király elé, reá bízván az eldöntést. Azonban a nemesek vonakodtak álláspontjukat feladni és kijelentették, hogy inkább rögtön szétoszolnak és az országgyűlés eredménytelen felbomlását idézik elő, mintsem a főrendek előterjesztésének érvényre emelkedését lehetővé tegyék. A főrendek látván, hogy e nyilatkozat több hiú fenyegetésnél , nem engedhették az egyetlenséget nyilt szakadásig fejlődni. Leginkább attól tartottak, hogy a török, ha viszályaikról értesül, sietni fog a zavarokat egy újabb támadásra használni fel. E miatt márczius 7-én tudósították az alsó nemességet, hogy elfogadják javaslatát. Azonban, midőn ez áldozatot meghozták, nem mondottak le a vágyról és reményről, a királyt rábírni, hogy az alsó nemesség kívánsága értelmében szerkesztendő végzésektől megerősítését tagadja meg, és azokat saját javaslataikkal összhangzóan módosítsa; annál inkább, mert a királyi biztosok is az ő részükre hajoltak. Az utóbbiak közreműködésével sikerült kivinniök, hogy a király elé terjesztendő végzéseknek az adó behajtására vonatkozó czikkébe mindkét javaslat, azaz mindkét ellentétes módozat egyszerűen felvétetett, anélkül, hogy kimondatnék, ') A.z alsó nemesség követének felterjesztése alapján. 3) Hogy az alsó nemesség semmi áron nem akarta megegyezését adni a főrendek javaslatához, kitűnik Bécsbe küldött követének felterjesztéséből. Hogy a főrendek engedtek, kitűnik a királyi biztosok márczius 9-iki jelentéséből, midőn világosan írják: „Cum . . . nobiles . . . infecta penitus re discedere ex conuentu conarentur, coacti sunt tandem domini ipsi . . . eorum mentem amplecti." Selmecz város országgyűlési követei küldőiknek írják: „Wil die Landschaffft aus vilen Ursachen der Herrschaft nit gestatten vili "weniger verwilligen, und steth darauf, das man dieser artikels halben allain der R. K. Maiestet zueschreiben soll, und was die K, Maiestet für gut ansehen wirt, welche Parthey diese Schätzung einnehmen und ausgeben, dabei bleiben soll." Eredetije Selmecz város levéltárában.