Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 2. 1537—1545 (Bp., 1875)
IX. A POZSONYI ÉS BESZTERCZEBÁNYAI ORSZÁGGYŰLÉSEK.1541. Márczius- és 1542. Februáriusban.
1541. MÁRCZIUS- ÉS 1542. FEBRUÁRIUSBAN. 319 súlyát a kimerült jobbágy osztályra hárítani. Elhatározták, hogy az egyháziak, kik nem kötelesek fegyvereseket állítani, minden jövedelmeiknek tized vészét, a külföldi kereskedők — névszerint a Fuggerek is — a Magyarországban találtató áruik értékének negyvened részét, az urak és nemesek jobbágytelkeik örökbecsűj ének hatvanad részét, végre az egy telkes nemesek, a szabad királyi és bányavárosok polgárai minden ingó vagyonuk értékének szintén hatvanad' részit tartozzanak az ország védelmének költségeire fizetni. ') Azonban komoly nehézségek merültek fel a megajánlott adók és segélypénzek behajtásának és kezelésének módja körül. A főrendek kívánták, hogy az országgyűlés válaszszon minden rendből országos kincstárnokokat, és a saját körükből választandók részére 3000 forintnyi jutalomdíjt rendeltek. Ezen megállapodás nagy felháborodást szült az alsó nemesség soraiban. Szónokaik heves beszédekben kiemelték hogy a korábbi országgyűlések által megajánlott jelentékeny adókat és segélypénzeket is ily választott országos kincstárnokok kezelték ; azonban a befolyt pénzek haszon nélkül prédáitattak el. Mások ismét botrányosnak mondották a főrendek eljárását, mely szerint a saját körükből választandó kincstárnokok jutalmazásáról oly bőkezüleg gondoskodnak, pedig a megajánlott összegből ezer lovast lehetne egy hónapon át az ország védelmére tartani, míg az ország, a jelen válságos helyzetben, önzetlen áldozatkészséget várhat fiaitól, kik fáradalmaik gazdag jutalmát találhatják azon öntudatban, hogy hazájuk megmentésében közreműködtek. A megyei követek ezek után határozottan ellenezték az országos kincstárnokok választását, és javasolták, hogy min') A XXVI.— XL., XLIL—XLIY., L. Lt. törvényczikkek összevetve a főrendek és az alsó nemesség felterjesztéseivel. 2) A k. biztosok márczius 9-iki jelentése. Es Selmecz város országgyűlési követei márczius 5-én írják küldőiknek, hogy másoktól értesültek „was dise gantze Wochen alhie in Versamblung gehandlt is worden, und am Sonnabendt nagst vergangen wider durch Unniinnigkheit verworfen. . . Wiewol die Sach gros und grauszam gewesen, so hats doch Gott auf hewt dan dermassen verordent, dass diese grausame und schreckliche sachen sír gelindert sein worden." Eredetije Selmecz város levéltárában.
