Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 2. 1537—1545 (Bp., 1875)

IX. A POZSONYI ÉS BESZTERCZEBÁNYAI ORSZÁGGYŰLÉSEK.1541. Márczius- és 1542. Februáriusban.

304 POZSONYI ÉS BESZTEROZE1iÁNYAI ORSZÁGGYŰLÉSEK. Az országgyűlés márczius második felében Pozsonyban megtartatott. De lefolyásáról és végzéseiről semmit sem tudunk. ') Valószínű, hogy ezen pozsonyi országgyűlés bocsátotta a regensburgi birodalmi gyűlésre ama követséget, melynek szónoka Frangepán Ferencz kalocsai érsek 1541. június 9-én a német birodalom rendeit segélynyújtásra buzdította 2). II. Az ország egyesítése, Buda eleste után ismét kiváló élénkséggel foglalkoztatta a királyt és a nemzetet. Fráter György, ki azt, János király halála óta, leginkább megakadályozta, felhagyott az ellenkezéssel. És már 1541. deczember 29-én a két fél biztosai aláirták az előleges egyességet, melynek értelmében az egész ország Ferdinándra volt szállandó. Ferdinánd ugyanakkor ki akarta tüntetni, hogy az ország megoltalmazására elégséges haderőt képes kiállítani. E miatt a német birodalomban és örökös tartományaiban gyűléseket hirdetett, hogy segélyt eszközöljön ki. Ily körülmények között szükségesnek látszott a magyar országgyűlést is egybehívni. Ezt 1542. első napjaiban tette meg, határnapjául február 19-ikét, színhelyéül pedig Beszterczebányát tűzte ki. 3) Azokat, kik ekkoráig az ellenpárt tagjai voltak, fejedelmi szavával biztosította, hogy ha megjelennek, nem fognak bántalomban részesülni. A megyéket kétkét követ küldésére hívta fel. 0 maga a spejeri birodalmi ') Kovachich hivatkozik egy Pozsonyban 1541. márczius 20-án kelt levélre, mely ekként van aláírva: „Praelati et Barones ac universi Proceres omnium Ordinum et Statuum Regni Hungáriáé fideles et subditi Serenissimi Romanorum etRegiae Maiestatis." Supplementum ad Vestigia Comitiorum. III. 166.. 1. 3) Francisci Frangepani Comitis, Archiepiscopi Colocensis, Oratoris Iiegni Hungáriáé ad Caesarem, Electores ac Principes Germaniae Oratio, habita Ratisponae IX. Julii 1541. Kinyomatott s. 1. 1541-ben. 3) Hihetőleg azért nem Pozsonyba, vagy Nagyszombatba, mert ezen városok polgárai vonakodtak a körmöczi pénzt elfogadni,