Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 2. 1537—1545 (Bp., 1875)

VIII. MAGYARORSZÁGI RÉSZLEGES GYŰLÉSEK 1540. és 1541-ben.

Magyarországi részleges gyűlések 1540. és 1541-ben. I. -János király halála után, erdélyi és magyarországi hívei két pártra oszoltak. Az egyik, melynek élén Frangepán kalocsai érsek és Perényi Péter állottak, a nagyváradi béke végrehajtását, az ország egyesítését Ferdinánd kormánya alatt, ohajtotta. A másik, Fráter György és Petrovics Péter vezérlete alatt, az elhúnyt király fiát János Zsigmondot törekedett a magyar trónra emelni, s e végből királyválasztó országgyűlést hívni össze. János király számos előkelő hívei és az erdélyi rendek ') Fráter György 1540. július 18-án Szászsebesről Zsigmond királynak írja: „Néque hoc omittendum, agere per oratorem apud S. Cath. Caesaream majestatem, ut Ser. Romanorum Regem cohibeat, ne in regnum Ungariae quicquam tentet, neve solito more irrumpat, et hello calamitatis infligat (sic), quoadusque nos conventu indicto, quid regno, conservationiqui eius conveniat, statuemus." Az Acta Tomiciana kiadatlan XVI. kötetéből a szent-pétervári cs. könyvtárban. — Ghoron András 154U. augusztus 24-én Ugodból jelenti: „Hic pro certo narratur, ut ipsi Joanniste, qui in transsilvania fuere, cum vaywodis, videlicet Maylath et Balassa Imre fecissent concordiam. et essent in reditu cum cadavere Joannis Regis, venirentque cum eo Albam Regalem ad sepelliendum, ubi inter sepulturam facerent unam congregacionem, illucque aut gubernatorem filii Joannis Regis, vei alium eligerent et constituerent, seu cum solucione taxe ad Imperatorem Turcarum adherebunt, vei tuicioni Polonie Regis sese subjugabunt Bonum esset, ut Sua Maiestas (Ferdinánd) primo ante omnia conventum facérét, quoniam si ipsi primitus facient aliquam dietam et electionem inter ipsos, tandem illám eorum conclusionem armis Suae Maiestati gravius erit solvere.'' Egykorú másolata a bécsi cs. levéltárban.