Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 2. 1537—1545 (Bp., 1875)

VII. HORVÁT- ÉS TÓTORSZÁGI GYŰLÉSEK.1537-1540.

HORVÁT- KS TÓTORSZÁGI GYŰLÉSEK. 1587 — 1540. 183 A király az utóbbi pontot hallgatással mellőzve, sietett kijelenteni, hogy a bánokat mielőbb ki fogja nevezni. A biztosok ekkor egy lépéssel tovább mentek. Kívánták, hogy a bánokat, kik ki fognak neveztetni, esküvel közelezze arra, hogy az ellenük támasztott és függőben levő perekben haladék nélkül fognak törvényt állani, és az általuk okozott károkért elégtételt nyújtanak. Nevezze ki Bánffy Boldizsárt a szervezendő hajóhad kapitányává, és rendeljen Tótországba becsületes adószedőt. Hirdessen a rendeknek gyűlést, hol biztosait támogatni fogják. Végre adjon kegyelmes választ az elfoglalt jószágok visszaadását illető kérelmükre. ') A király ezen második felterjesztésre válaszolá, hogy a bánoktól átveendi a kívánt esküt; Bánffyt ki fogja nevezni; adószedőről gondoskodni fog ; a jószágok visszaadása tárgyában megteendi a szükséges intézkedéseket; a tótországi gyűlést ki fogja hirdetni, és határnapját, a biztosokkal egyetértőleg, állapítandja meg. 3) Ezen k. leirat kielégíthette a biztosokat, s ezek megnyugtatva hagyták el a stíriai fővárost. Es a király csakhamar teljesítette több igéretét. Már deczember 9-e'n Nádasdíj Tamást és Keglevich Pétert kinevezte Horvát- és Tótország bánjaivá, miután a Pekry Lajossal folytatott tárgyalások meghiúsultak. 4) rv. Ugyancsak 1537. deczember 9-én kihirdette a tótországi gyűlést Kőrösre, 1538. január 6-ára, hogy ott az új bánok hivatalukat ünnepélyesen elfoglalják, és melléjük a pro') Ezen k. válasz nem ismeretes. Tartalmát resumálja a második felterjesztés. 2) A felterjesztés egykorú másolata a bécsi titkos levéltárban. — L. Irományok. XIV. szám. 3) A királyi válasz egykorú másolata ugyanott. — L. Irományok. XV. szám. 4) A Kremsben deczember 9-én kelt k. oklevél, mely a kinevezést a rendek tudomására hozza, ercdefi fogalmazata, ugyanott. — L. Irományok. XVI. szám. A Pekryvel folytatott alkudozásokról, és elfogatásáról szól Ferdinánd alább idézendő utasításában.