Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 1. 1526—1536 (Bp., 1874)
XIII. A BÉLAVÁRI, VESZPRÉMI, SZÉKESFEHÉRVÁRI, ZÁKÁNYI, KENESEI ÉS BERENHIDAI GYŰLÉSEK. 1531. és 1532-ben.
A BÉLAVÁRI GYŰLÉS 1531. 317 Habár Perényi a gyűlésben János király mellett szólott — kinek érdekében Várallyi Szmúszló feliérvári prépost levelet intézett a bélavári rendekhez — x), titokban ellene működött ; sőt bizalmas magánértekezletekben biztosította híveit, hogy tud módot, mikép szabadulhat meg tőle az ország. 2) E hatalmas főúr, látván a mindkét uralkodó irányában jelentkező ellenszenvet és bizalmatlanságot, lelkében felébredt a gondolat: török segélylyel, saját kezeibe ragadni a főhatalmat,. Oda hatott tehát, hogy a rendek mind Ferdinánd-, mind Jánostól szakadjanak el, és őt egyelőre főkapitánynyá válaszszák. Hangsúlyozta, hogy míg a két versenytárs egyike sem képes az országnak a béke áldásait kilátásba helyezni, ő azokat a török pártfogása által biztosíthatja."') Mindazáltal ekkor még nem látta elérkezettnek az alkalmas időpontot, hogy nyiltan lépjen fel. Valószínűleg ez volt a főok, amely miatt oda működött, hogy az ország egyesítésének kérdésében egy későbbi gyűlés határozzon; 4) mit végzés erejére emeltetni annál könnyebb volt, mert mindkét pártnak érdekében állott nak. Egy vclenczei ügynük Konstantinápolyból írja: „Si trova qui un messo di Pietro Percnyi venuto per nome di tutti i baroni, come si dice, per presentar al Ibraim una copa dorata . . . Hammer. Geschichte des Osmanischen Ueiches. III. 107. 1. E követségről szól egy másik konstantinápolyi tndósítás is a Brüsseli Okmánytárban. I. 113. 1. !) A marczius 16-ikán kelt irat eredetije a becsi t. levt. — L. Irományok II. szám. 2) Beck Márknak többször idézett levelében olvassuk: „So habe sich der Pereni Peter zu Belawar gegen etlichen , doch nit in seiner öffentlichen Werbung , mercken lassen , ob sy dem Janosch beschwerung hetten , so mechte wol weg gefunden werden , das sy von ime auch erledigt wurden." 3) Kétségtelen, hogy Perényi már a bélavári gyűlésen megkezdette tervét előkészíteni. Sperfogel szepesi krónikájába már 1531. május 7-én jegyzi, hogy a veszprémi gyűlésen „volunt omnes eligere unum Regem, aut Ferdinandum, aut Joannem de Zapolya, aut Petrum Perenyi . . . Plurima autem pars favet Petro Perényi, dicens, quod possit facere pacem cum Turca." Wagner. Analecta. II. 162, 1. Tehát már a veszprémi gyűlés előtt nagy pártja volt Perényinek. 4) így vélekedik Horváth Mihály is. Magyarország Történelme. IV. 77. 1.
