Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 1. 1526—1536 (Bp., 1874)

XIII. A BÉLAVÁRI, VESZPRÉMI, SZÉKESFEHÉRVÁRI, ZÁKÁNYI, KENESEI ÉS BERENHIDAI GYŰLÉSEK. 1531. és 1532-ben.

A BÉLAVÁRI GYŰLÉS 1531. 315 Követeket küldöttek: János corbáviai gróf, slavóniai bán, Móré László, Tahy János, Erdődy Péter, Keglevich Péter, Choron András, Essegvári Ferencz, Báthory István nádor özvegye es Perényi Imre nádor özvegye. Ekke'nt a gyűlésen jelenlevő urak és nemesek száma bizonyára megközelítette a százat. Az urak nagyszámú fegyveresek kise'retében jöttek, kiknek számát négyezerre teszik. 2) A gyűlés azon kérdés megoldását tűzte ki tanácskozásainak cze'ljává: mikép kelljen a pártviszályoknak véget vetni, és a töröknek ellenállani ? s) A tárgyalások marczius 20-dikán kezdettek meg. Számos szónok beszélt. Lényeges véleménykülönbség nem merült fel a két párt tagjai között. Mindkét uralkodó ellen saját híveik súlyos vádakat emeltek; mindkettőt egyaránt felelősekké tették az ország szerencsétlen állapotáért. A hosszas recriminátiók után, egy köznemes felszólalása más mederbe vezette a tanácskozásokat. „Értekezzünk inkább — mondá—azon eszközök felől, melyekkel az országon segíthetünk. " Ekkor végre felkelt Perényi Péter. Elbeszélte, miként vetette fogságba és szolgáltatta ki őt a szultánnak János király, s miként nyerte vissza szabadságát Ibrahim nagyvezér közbenjárására. Epen e nagy vezér volt az, ki őt ismételve, e'lö ') Ezeknek neveit találjuk a veszprémi gyűlésre szóló meghívólevél alatt. 3) Beck Márk fönnebb idézett 1531. május 2-diki levelében olvassuk : „Auf demselbigen tag pys in die 4000 pfert zusamen kunién." 3) A rendek, a veszprémi gyűlésre szóló meghívólevélben , maguk mondják: „Conveneramus, ut hanc nationem hungaricam per has varias factiones et intestina bella jam quasi consumptam unanimem reddere, patriamque nostram praeservare possemus,"