Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 1. 1526—1536 (Bp., 1874)

IX. ERDÉLYI, HORVÁT- ÉS TÓTORSZÁGI GYŰLÉSEK. 1528. és 1529-ben.

Erdélyi gyűlések. I. Az 1528-ik év tartania alatt Ferdinánd volt Erdély túlnyomó részének ura. Nevében, mint helytartója, 1528. marezius elejéig Yingarthi Horwáth Gáspár vezette Erdély kormányát, ki tisztét az 1528. marezius 11-én tartott marosvásárhelyi gyűlésen adta át Perényi Péternek , kit Ferdinánd erdélyi vajdává nevezett. *) i II. Perényi Péter erdélyi vajdaságát azzal kezdette meg, hogy a három nemzetet marezius 20-ára Ágotára hívta meg, hogy az ország védelméről, és egy, nem rég elfojtott, zavargás részeseinek megbüntetése iránt, a rendekkel tanácskozzék. Egyebet ezen és a fennebbi gyűlésről nem tudunk. III. Apríl utolsó napján Tordán tartottak gyűlést Erdély rendei. Kérvényt intéztek Ferdinánd királyhoz aziránt, ') Az egri püspök marezius £27-én Budáról írja Ferdinándnak, hogy Horwáth „frequenti trium nationum conventu se locumtenentis officio cum multa praeíátione honoris d. Vajvodae abdicavit." (Eredetije a bécsi t. levt.) Ezen gyűlés napjának meghatározását lehetővé teszi Perényi Péter, marezius 11-én Szeben városához intézett, levelének dátuma: „Ex nostra generali congregacione in oppido Zekelwasarhel celebrata." (A szász nemzet levéltárában.) 2) Perényi Péter marezius 11-én Szeben városához intézett meghívólevele a szász nemzet levéltárában. — L. Irományok. I. szám.