Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 1. 1526—1536 (Bp., 1874)

VIII. FERDINÁND KIRÁLY BUDAI ÉS POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉSEI. 1528. Január és Október.

Ferdinánd király budai országgyűlése. János király, kiszoríttatva Magyarország és Erdély területéről, Lengyelországba menekülve, nem szűnt meg veszélyes ellenfél lenni Ferdinándra nézve. Míg ugyanis lengyel hadakat toborzott és magyarországi híveivel szoros összeköttetésben állott: a török szövetség eszméjét karolta fel. Ferdinánd értesülvén e mozgalmakról, és arról is, hogy a szultán készületeket tesz hadait János király segítségére vezetni ; az ország rendeinek tanácsát és támogatását kívánta igénybe venni. Ezeket tehát az 1528-ik év első napjaiban Budára hívta meg, hová január huszonegyedikére országgyűlést hirdetett. J) A nádort betegség gátolta a megjelenésben. Az esztergomi érsek, az egri, váczi, várnái, erdélyi és pécsi püspökök, továbbá Perényi Péter erdélyi vajda, Báthory András, Erdődy Péter voltak a főrendek legelőkelőbbjei. 2) A nemesség nem fcjenkint gyűlt össze; a megyék, a király felhívása ') A meghívólevelekből egy példány sem ismeretes. A napot, melyre az országgyűlés összehivatott, Ferdinánd királynak egy, 1528. sz. Imre ünnepét követő csütörtökön Székesfehérvárt kelt, rendeletéből tudjuk, melyben e hely áll: „Juxta Constitutionen! Dominorum Praelatorum, Baronum, Electorumque Nobilium in particulari eorum Conventu pro quintodecimo die festi Epiphaniae Domini proxime praeterito Budae, de nostro regio edicto celebrato.'' Kovachich. Supplernentum. III. 129. 1. 2) Ezeket megnevezi Ursinus Velius. 56. 1,