Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 1. 1526—1536 (Bp., 1874)

XVIII. JÁNOS KIRÁLY NAGYVÁRADI ORSZÁGGYŰLÉSE. 1536. Október 1.

János király nagyváradi országgyűlése. Az ország állapota, a nemzet hangulata, egyenlő volt mindkét király területén. A háború szomorú következményeit, a hatalmaskodó urak zaklatásait egyaránt érezték, a béke után egyaránt hőn vágyódtak a két király alattvalói. így történt, hogy azon panaszok és kívánatok nagy részét, melyeket a nagyszombati és pozsonyi országgyűlések rendei Ferdinándhoz intéztek: a nagyváradi országgyűlés János királynak előterjesztette. Ezen országgyűlést 1536. szeptember végnapjaira hívta egybe, épen akkor, s épen Nagyváradra, midőn itt, Weze János lundeni érseknek, a császár követének közvetítésével, a békealkudozások niegujíttattak. János király kétségkívül azért gyűjtötte maga köré a rendeket, hogy véleményüket a békekötés iránt meghallgassa. Ez teljesen Öszhangzó volt az ö egyéni felfogása- és óhajtásaival. A rendek ugyanis hálájukat tolmácsolván önfeláldozó buzgalmáért, melylyel a hazát a török hódítás veszélyeitől niegszabadítá, kiemelik, hogy örömmel értesültek az általa megkezdett békealkudozások felől; de mivel állandó és üdvös béke létrehozását csak az összes rendek egyesülése által remélllietik, felkérik, hogy melegen karolja fel a békét, ha azt méltóságának és tekintélyének épségben tartásával, továbbá az ország egységének és szabadságának biztosításával létesítheti. Ezen czél elérésére felajánlják közreműködésüket; készek minden erővel oda hatni, hogy az ellenpárt hívei is Jánoshoz csatlakozzanak ; ha pedig a békealkudozások meghiúsulván a háború megújulásának szükségessége merülne fél, életüket és vagyonukat feláldozni. A király pedig, a magyar nemzet egyesülésének előmozdítása végett, mindazoknak, kik hozzá átpártolnak, biztosítsa kegyelmét és birtokaik visszaadását.