Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 1. 1526—1536 (Bp., 1874)

XVII. FERDINÁND KIRÁLY NAGYSZOMBATI ÉS POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉSEI. 1535. Október-Deczember.

516 A NAGYSZOMISATI ÉS POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉSEK. Behem Bernát adóssága tárgyában, miként a rendek kívánják, irni fog Mária királynénak; az esztergomi érsek, Thurzó és az erdélyi püspök követelései iránt bővebb felvilágosítást vár a rendektől. A király felhívja a rendeket, hogy az ország határainak megállapítására haladék nélkül válaszszanak biztosokat, mit a szomszéd tartományok is fognak tenni. Az esztergomi vámra nézve hivatkozik azon okokra, melyeket előbbi válasziratában kifejtett; egyébkint kész az új vámokat, melyeket a zavarteljes időkben Komáromban és Lőcsén netán behoztak, megszüntetni; de Lőcsére nézve nem lévén kellően tájékozva a tényállás iránt, bővebb felvilágosítást kér. A magánosok felterjesztett ügyeit meg fogja vizsgáltatni, s akként fog intézkedni, amint a jog és igazság követeli. A báni méltóság betöltésére hajlandónak nyilatkozik. Azon lesz, hogy a Zrínyi grófok és Török Bálint között felmerült viszályok kiegyenlíttessenek, és Keglevich Péter Chazyn (?) várát a knini püspöknek adja vissza. Végre felhívja a rendeket, nevezzék meg mindazokat, kik az ország különböző helyein az adók behajtását és az igazság kiszolgáltatását gátolják; hogy ezek ellen megfelelő móclon léphessen fel. Es általán kijelenti, hogy soha sem volt szándéka, s most sincs, másként járnia el, mint elődei a magyar királyok eljártak volt. *) A királyi előadások, az országgyűlés felterjesztései és a királyi válasziratok alapján szerkesztettek a törvénycMJckelc. Számuk hatvanra megy. Ezen törvényczikkek részben — mi gyakran történik — nem végzések, hanem az országgyűlés kívánatai alakjában vannak formulázva. A békekötés ügye az I. czikkben ekként van elintézve: „Miután a magyarországi karok és rendek ez idő szerint mitől sem félnek inkább, mint attól, hogy a királyi felség és ellenfele az országot egymás között meg fogják osztani; ennek meggátlása végett, ő felsége magyar tanácsosainak tudta nélkül ne kössön békét." ') A k. válaszirat eredeti fogalmazata a bécsi cs. és k. titkos levéltárban. — L. Irományok. XI. szám.