Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 1. 1526—1536 (Bp., 1874)

XVII. FERDINÁND KIRÁLY NAGYSZOMBATI ÉS POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉSEI. 1535. Október-Deczember.

1535. OKTÓBER—DEOZEMBÉR. 509 Jakab napján fizetendő második forintot is, oly feltétel alatt, ha a király a jövő év július havában az országgyűlést ismét összehívja. Az adó fizetésétől senki se legyen felmentve, s az haladéktalanul hajtassék be. Továbbá a rendek készeknek nyilatkoznak közreműködni a királylyal a belbéke helyreállítására, szükség esetében személyesen felkelni és jobbágyaik ötödrészét felfegyverezni; az urak és az egytelkes nemesek is a törvényekben megállapított kötelezettségeknek eleget fognak tenni. Nehogy pedig az urak dandáraikat nem lévén képesek fizetni, ezek a szegény népet zsarolják, az urak birtokaik arányában tartsanak lovasokat; ki a megállapított rendszabályt megszegvén, alkalmat szolgáltat arra, hogy mások kárt szenvedjenek. 15 ezüst márka bírságot fizessen, a kárttevők pedig fejüket veszítsék. A naszádosok is kellő számban és alkalmas helyen tartassanak. A főispánok és szolgabirák elégedjenek meg fizetéseikkel, s ezt csak az adó behajtása után vegyék fel; ha pedig az ő hibájukból az adó egy része be nem haj tátik, az fizetésükből vonassék le. A királyon kívül senki se legyen feljogosítva adót kivetni, vagy azt az ő felhatalmazása nélkül beszedni. Miután a királyi városok, II. Lajos íialála óta, adójukat (a censust) a királyi kincstár részére fizetni elmulasztották, bár a király iránti hűségük következtében nagy károkat szenvedtek, a közterhekben szintén vegyenek részt. Miután némely főispánok, s leginkább azok, kik a királynak még nem tették le a hűségi esküt, a megyebeli lakosokat különfélekép zaklatják; a főispánok hivatalvesztés terhe alatt, tartozzanak az esküt haladéktalanul letenni. A király azon főispánokat, kik ellen a megyei közönség alapos panaszokat emel, mozdítsa el, s helyükbe nevezzen másokat. Azon bírói Ítéletek, melyeket a főispánok a megyei törvényszék rendes székhelyén kivűl hoztak, érvényteleneknek tekintendők. A tizedek birtokosai és bérlői, kik oly tizedeket követelnek, melyekre a törvény nem jogosítja fel, a törvénytelenül beszedett termények visszatérítésén kívül, büntetéssel is sújtassanak, és a károsultaknak legyen joguk ellenük pert indítani. A király hívja fel a rendeket, hogy a hűtlenség büntetése