Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 1. 1526—1536 (Bp., 1874)

XVII. FERDINÁND KIRÁLY NAGYSZOMBATI ÉS POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉSEI. 1535. Október-Deczember.

504 A NAGYSZOMISATI ÉS POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉSEK. évszakban, nehézségeit, igen rövid vala: november végső napjaiban a rendek nagy számban voltak együtt. A megjelent urak és nemesek számát négyszázra tették. A városok is küldöttek követeket. 2) A király, miként maga mondá, nagyszámú fontos ügyek tárgyalása által el lévén foglalva —bár a rendek Thurzó Elek vezetése alatt, kétizben küldöttséget bocsátottak hozzá, mely megjelenését sürgette,—nem jött Pozsonyba; hanem óhajtotta, hogy a rendek utazzanak fel Bécsbe; és a biztosoknak, kiket Pozsonyba küldött, 3) feladatuk volt a rendeket reábirni, hogy a király ezen kívánatét teljesítsék, és az országgyűlést Bécsben tartsák meg. Többen a nemesség köréből vonakodtak ugyan engedelmeskedni, de a rendek jelentékeny része meghódolt a király akaratának, és november vége felé Bécsbe ment. 4) Itt a k. biztosok egyike a következő — Yárday érsek javaslatai alapján szerkesztett — előadással nyitotta meg a gyűlést. „0 felsége a római király, Magyar-és Csehország királya, legkegyelmesebb urunk, kedvesen fogadja az ő felsége által magához hívott főpapok, urak, nemesek és egyéb magyarországi hü orszaglakosok engedelmes és készséges megjelenését. „Ugyanazon főpapok, urak, nemesek és egyéb országla') így a felvidéki városoknak csak november 19-én kézbesítették a k. meghívóleveleket. És bár Bártfa városa még azon napon útnak indította követeit, ezek a rossz át és nagy vizek miatt, csak deczember 4-én érkeztek Pozsonyba. (Pinder György bártfai követnek deczember 8-iki jelentése, azon város levéltárában). — L. Irományok. IX. szám. 2) A bártfai követ íija, hogy „yn dy 400 nur gutter Herrn und Edeleut" voltak jelen. Említést tesz Soprony és Nagyszombat követeiről. Bártfa városát Pinder és Scheyerlich János képviselték. — Ezen országgyűlés a király válaszirataiban és a törvénykönyvben „részleges"-nek (congregatio particularis) mondatik; mily alapon, és mily értelemben, nem tudjuk meghatározni. 3) Ezeket a királynak alább tárgyalandó válasziratából tudjuk. A biztosok neveit nem ismerjük. Pempflinger István alább említendő levele valószínűvé teszi, hegy ő egyike volt ezen k. biztosoknak. 4) Ezen eseményekre nézve egyedüli kutforrásul szolgál Pempflinger Istvánnak Pozsonyból 1535. november 28-án Ferdinándhoz intézett levele. Eredetije a bécsi cs. és k. titkos levéltárban. — L. Irományok. VII. szám.