Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 1. 1526—1536 (Bp., 1874)

XVII. FERDINÁND KIRÁLY NAGYSZOMBATI ÉS POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉSEI. 1535. Október-Deczember.

A nagyszombati és pozsonyi országgyűlések. I. Ferdinánd király, az 1532-ik év szent György napján tartott pozsonyi országgyűlés eredménytelen feloszlása után, három éven át nem hívta össze az ország rendeit. Szulejmán harmadik magyarországi hadjárata (1532) alkalmával sikerült ugyan neki a császártól, a német birodalomés saját örökös tartományaiból jelentékeny haderőt gyűjteni egybe ; azonban ez a török sereg elvonulása után rögtön szétoszlott, anélkül, hogy a törökkel megütközött, vagy Ferdinándnak János király leküzdésére segélyt nyújtott volna. Ferdinánd ezután békealkudozásokat kezdett a szultánnal, melyek eredményre vezettek; a János királylyal több ízben megújított tárgyalások nem vezettek ugyan állandó békére; de 1534. augusztus 21-én fegyverszünetre lépett vele. Ezalatt az ország belső bajai és sérelmei orvosolatlanul maradtak; sőt mindinkább növekedtek. A magyar urak emiatt ismételve sürgették az országgyűlés összehívását; annálinkább, mert az országgyűlések, melyek a mohácsi vészt követő években tartattak, az ország védelméről, a török és János király elleni hadjáratokról intézkedtek ugyan, de elmulasztották az ország kormányzati, törvénykezési viszonyait az új helyzet igényei szerint szabályozni. Ferdinánd 1535. nyarán teljesítette kérésüket. Október 4-ére Nagyszombatba hívta egybe a rendeket, akként, hogy a főpapok, zászlósok és urak személyesen jelenjenek meg, a nemesek pedig követeket küldjenek. 1) ') Meghívólevelet nem ismerünk. Magyar Országgyűlési Emlékek. I. A nemesség felterjesztésében 32