Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 1. 1526—1536 (Bp., 1874)
XIV. FERDINÁND KIRÁLY POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉSE. 1532. Apríl 2.
/ 1532. April '2. 437 Másnap, apríl 28-án a rendek, előleges tanácskozás után, felkeresték a pápa, a császár és a király követeit szállásaikon, hogy előterjesztéseikre válaszoljanak. *) Ok — inondá szónokuk—méltányolják ugyan az okokat, melyek a királyt arra határozták, hogy a gyűlésen meg ne jelenjék. Azonban a király sem csodálkozhatik afelett, hogy a rendek elmaradtak. Ezek mitsem óhajtottak inkább, mint jelen lenni a gyűlésen, melyen a király személyesen és szembetűnően volt felmutatandó igéretemek teljesítését, minélfogva a király hívei mellett az ellenpártból is számosan készültek Esztergomba. Midőn azonban értésükre esett, hogy a király sem személyesen megjelenni, sem hadakat küldeni nem fog: minden reményről lemondva, otthon maradtak, hogy magukat és birtokaikat, ellenségeik, és az ellenség módjára pusztító királyi hadak ellen megvédjék. „Uraságtok — folytatja — hűségre és állhatatosságra intenek minket. Hűségünkről és állhatatosságunkról tanúskodnak azon számtalan csapások, melyek minket mostanáig sújtanak ... Es bár szívesen felednők a multat, félünk, . . . hogy a török hadak megérkeztével végkép elnyomatunk, és jövőben, sem ő felségének, sem a hazának és a kereszténységnek nem szolgálhatunk. Ha ugyanis ő felsége védelmünkről kellően gondoskodott volna, régóta látnók hatását. Most is, bár mindenfelől érkeznek hírek, hogy a török császár az országot megtámadni szándékozik, ő felsége készületeiről semmit sem lehet hallani ... A királyi felség legyen meggyőződve afelől, hogy ha ezen országot meg akarja tartani, hadakat kell küldenie, és kimutatni készületeit. Ha ezt megtette volna, a magyarokat mind megnyeri és az ellenséget elijeszti. IIa ezt nem teszi, Magyarországot bizonyosan elveszti. Mert nyíltan kijelentjük Uraságtoknak, hogy ezen országot nem lehet többé levelek, követek, vagy bármily fényes ígéretek által megtartani és oltalmazni, hanem csak tettek és hadak segélyével. Mindent elhiszünk és reméllünk, amit nekünk ígérnek; ') A k. biztosok jelentésében olvassuk: „Den XXVIII. tag Április haben die underthanen jeder parthey Oratorn in yedes herberg antwurt geben, und nemblich der Kuniglich Maiestät gesanndten anfengelicli muntlich, nachmals auch schriftlich."