Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 1. 1526—1536 (Bp., 1874)
XIII. A BÉLAVÁRI, VESZPRÉMI, SZÉKESFEHÉRVÁRI, ZÁKÁNYI, KENESEI ÉS BERENHIDAI GYŰLÉSEK. 1531. és 1532-ben.
360 A BEKENHIDAI (ÍVŰLÉS. 1532. és szorosan közvetítő politikát szeretett volna folytatni. Evégből a császári ügynökök előtt hangsúlyozta, hogy ha egész határozottsággal Ferdinánd mellett működik, elveszti a Jánospártiak bizalmát; és ezek kevés súlyt fognak tulajdonítani azon felhívásának, hogy a török szövetségtől óvakodjanak, ha látják, hogy első sorban Ferdinánd érdeke lebeg szemei előtt. A pápát álláspontján megerősítette János király követe, ki épen ekkor Rómában tartózkodott, s kit Francziaország, Anglia és Velencze követei, úgyszintén némely bibornokok hathatósan támogattak. Ennek következtében teljesítette ugyan Ferdinánd kérelmét, és Antonio de Hispello választott jesii püspököt a berenhidai gyűlésre követévé nevezte; 2) a ') Burgio Antal 1532. február 15-én Rómából Ferdinándnak jelenti: „Papa misit ad me Sangam Secretarium, confirmanclo id, quod mihi dixerat Sua Sanctitas , et quod sit propensa ei satisfacere, tarnen quod confidenter aperiret mihi, quod cogitaverat, videlicet nescire se, quomodo poterit nuntius suus tam aperte in illó conventu proponere illám partém , quod excluso totaliter Yayvoda, totum Regnum habeat Majestatem Vestram solum dominum, et quod hoc posset facere diffidentiam Suam Sanctitatem in tractatu concordiae, et quod etiam in caeteris non erederet Suae Sanctitati persvadenti, ne adhaereant Turcis, videntes finem suum esse, ad solam vestram Maiestatem. Respondi, quae debui , et quanta mala posset facere hoc, si ostenderet se neutralem, et aperte non facérét juxta petitionem vestrae Maiestatis . . . Deinde ivi ad Pontificem ... In íine Sua Sanctitas dedit bona responsa, et quod omnino bene expediret D. Autonium, qui jam recessit . . . Dixit mihi'Musetulatales esse operationes Gallorum, Anglorum et Venetorum, . . . ut omnino Maiestas Vestra dimittat hoc Regnum Vayvodae . . . non cessent omnia tentare etiam apud Papam." Buchholtz. Geschichte der Regierung Ferdinand des Ersten. IX. 106. 1. 3) VII. "Kelemen pápa 1532 február 12-én írja Ferdinándnak : „Et antea venerabili fratri Vincentio Archiepiscopo Rossanensi, nuncio apud te nostro mandaveramus, ut ad Conventum Hungaricum se transferret, et nunc cognito Tuae Serenitatis novo desiderio, dilectum filium Antonium, electum Esium, Praelatum nostrum domesticum, qui has tibi reddet, ad dictum Conventum nuntium nostrum mittimus . . . Cui cum plenissima mandata dederimus , prout a Serenitate Tua optari videbamus , ad Te , et ipsum Conventum, privatimque ad singulos dicti Conventus perferenda ..." Buchholtz. IX. 108. 1.
